Polit(e)Büro

Ha azt hallom, kultúra, előveszem...

2012-02-14T10:53:00.003-08:00

Nincs vége ennek az okádéknak, de lassan kezd betelni a pohár. Mármint a IVF menzúra... Neduddmivel...!

Elmondok egy történetet. Igaz.
Amióta létezett, olvasója voltam a Magyar Narancsnak, egészen Vágvölgyi B. András távozásáig a főszerkesztői székből. Vágvölgyi kérlelhetetlen és biztos ízléssel kormányozta lapot: vártam a megjelenésére. Aztán nem kezdett másról szólni, mint az ún. újságírók kicsi faszának szopogatásáról egymás által. Amikor sorban a negyedik tárca semmondott mást, mint, hogy baszott be valemelyik nap Para Kovács, egyszer csak azon vettem észre magam, hogy nem várom megjelenést. Faszomnak se kell! Basszanak egyedül, illetve orálisan körben! (Itt most csodálatos gépelési tudományomnak köszönhetően, észrevétlen mintegy, született egy mongol-afrikai diktátor név: Basszanke Ygedül. Figyelmeztek mindekit, föl fogom használni, innentől kezdve kopirájt.)

Na szóval, a fenti kis érdektelen történet megvilágítja 1997 utáni viszonyomat a Magyar Naranccsal - szarok rá, mit írnak.

Azonban most megszólaltak az Írószövetség (öncenzúra) elnöksége által tett nyilatkozat ÜRÜGYÉN, és kapásból meg is sértettek. Azért nem a Levelezőlapokon írok erről, mert bár irodalmi ügy, ott már lezártam ezt a penészes ejakulátumot.

Nem akarom minősíteni a cikket: ha újságírók lennének, utánajártak volna, hogy a kékpiros libériás értelmiség hányszor tett hatalomhű nyilatkozatot, és megkérdezték volna az akkori nyilatkozókat, miért is tették.
Mindegy.

A cikk egyébként két szempontból mégis érdekes: akit hajlandóak voltak megkérdezni (a tagság névsora nyilvános), és aki hajlandó volt válaszolni a nyilatkozatot tevő három szervezet tagjai közül (és nem tért ki, jellemzően), nagyjából egyetértett a nyilatkozat tartalmával, ha a mikéntjével nem is.

A másik:

"Rámutat: amikor a közlemény rágalmazónak és uszítónak nevezi az általa baloldalinak címkézett gondolkodókat, „épp azt a jogot vonja meg tőlük, amelyek nevében a nyilvánossághoz fordul: a szabad véleményformálást jelentő demokratikus megnyilatkozás jogát”."

Magyarázza már meg valaki, hogy miféle jog megvonásáról volt szó abban a (öncenzúra) nyilatkozatban?
Ha valaki "szabad véleményformálást jelentő demokratikus megnyilatkozás" örvén rágalmaz és uszít, ráadásul külföldön, miért baj és az uszítás (lánykori nevén "szabad véleményformálást jelentő demokratikus megnyilatkozás") jogának elvonása egyben, ha ezt valaki rágalmazásnak és uszításnak nevezi.
Mert az "uszítás", mint szó, a jobboldal számára lett fenntartva a bolsi sajtó által még anno dazumal?
Uszítani, elvtársak, mindenki uszíthat, ha van kit uszítson. Akkor is ha nincs. Ilyen az uszítás természete. Most meg még van is. Galore.

Ez talán elég is.

A sértés meg:

"nem a szövetség több száz fős, senki által nem ismert dilettáns fantomtagságát, hanem jelentős, vagy legalábbis ismert munkát végző írókat, irodalomtörténészeket és kultúraszervezőket kérdeztünk"

Egyébként ögyesek, egy kis oldalvágással sikerült ledegradálni a nagyobb neveket is: nem is jelentős, csak ismert. Fasza. Jó mestereik vannak ezeknek a névteleneknek. Révai evts., Aczél evts. Gratulálok!

Nem az igazság fáj - senki által nem ismert dilettáns fantomtag vagyok abban az országban, melyben Fejős Évike az író.

De ezt ne írja le egy belterjben (vö. seminal plasma) erjedt, névtelen szubkultúrhérosz, akinek az anyukája valóban egy fantom volt. Mert nem áll jól neki.
Éppen ezért kell az a kis orális felvezetés haveri körben. Hogy jól álljon.

Írja le - mondjuk - egy olyan író, akinek legalább tízezer példányban valaha is megjelent, és elfogyott valamilyen kötete. Neki jól áll.
Persze, ha a megfelelő oldalon áll jól, nem árt gyorsan bekapni az övét is, hátha a nagy ember észreveszi, felfedezi mintegy, a derék újdonász buzgó szájmunkáját, és bevezeti a szépirodalomba.

Repülni magasan a legjobb

2012-02-12T09:41:00.000-08:00

Szokás szerint megint összevitatkozunk Szélesi kollégámmal és barátommal, ezúttal Malév ügyben, mely csődért az ő meglátása szerint egyedül pártunk és kormányunk, személyesen Viktor barátom a felelős.

Alapozza mindezt egy Oszkó Péter nevű többszörös visszaeső három, a hvg.hu-n megjelent ún. blogbejegyzéseire (I-II-III). Nos én mérnök vagyok, nekem a számok beszélnek, volt pénzügyminiszerünk az évszámokon kívül mást nemigen fed fel leleplezést ígérő publicisztikájában (ez a helyes kifejezés).

Helyette a szokásos libériás módon jár el:

Először is bagatellizálja azt az időszakot, amely igazán felelős a történtekért:

"A Malév 2009 előtti viszontagságait persze akár néhány szóban is lehetne jellemezni, hiszen az állami tulajdonú és politikai irányítás alatt álló cégek minden gyengesége megmutatkozott rajta már közvetlenül a rendszerváltást követően."

Majd felősséget az uniós szabályozásra hárítja:

"Ezáltal az uniós csatlakozás időpontjában lényegében megpecsételődött a Malév sorsa."

Egyet rúg az ellenfélbe:

"Ezt a kockázatot a jelenlegi kormány lényegében semmibe vette, illetve ahogy sok más uniós szabályról, erről sem vett időben tudomást, ami lényegében a Malév összeomlásához vezetett."

Egyet nyal önmaga alfelébe:

"Velük szemben a korábbi szocialista kormányok éppen, hogy számoltak az állami támogatásokat tiltó uniós szabályokból fakadó kockázatokkal, lényegében ezért próbáltak változatos, de persze nem mindig sikeres megoldásokat találni a társaság finanszírozására."

Jó nagyot hazudik:

"Lényegében a 2010-es visszaállamosítás is oly módon történt, hogy ahhoz részletes tervek készültek az állami tulajdonba kerülő Malév működésének átalakítására, átstrukturálására, melynek végrehajtásával elkerülhető lett volna a kedvezőtlen brüsszeli határozat, ezt a végrehajtást azonban a jelenlegi kormány teljes egészében elmulasztotta. De valójában ezen problémakör motiválta már a 2007-es privatizációs is..."

Ugyanis semmi ilyesmi sem történt. ha voltak is tervek, egy szalmaszál nem mozdult a végrehajtásuk irányába.
INADEKVÁT VÉDEKEZÉS, HOGY EMIATT A HATALOMNAK, DÖNTÉSEKNEK ÉS VÉGREHAJTÁSNAK MÉG A KÖZELÉBEN SEM LÉVŐ ELLENZÉK A FELELŐS.
A Malévot Bajnai és Oszkó államosította vissza, jó tudván, hogy a cehet a következő kormány fizeti, akik biztosan nem ők lesznek.

Ezután pirulva bevallja, hogy a privatizációt mégiscsak elbaszták, bár nem mondja meg, hogy kicsoda (én tudom!):

"Mindazonáltal nem gondolom, hogy a privatizáció egyébként sikeresnek lenne nevezhető, a vevőként fellépő, Borisz Abramovics által irányított cégcsoport szinte egyetlen vállalását sem teljesítette, a Malévot éppen úgy nem tudta fenntartható pályára állítani, mint korábban az állam, viszont kétes pénzügyi tranzakciókkal még tovább terhelte és egyebek mellett ezzel is megszegte a privatizációs szerződés feltételeit, illetve tovább rombolta a Malév túlélési esélyeit. Ezek között különösen nagy feltűnést keltett az az ún. viszontgarancia ügylet, amelynek keretében Abramovics a privatizáció során tett pénzügyi vállalásait lényegében egy saját maga által kiállított nyilatkozattal visszaterhelte a Malévra, anélkül, hogy arra eredetileg felhatalmazása lett volna a cég igazgatóságától, illetve ezt a felhatalmazást utólag, egy írásbeli előterjesztésbe rejtett mondat segítségével szerezte meg. De vitatott volt számos más ügylet, pl. a cég hosszú távú catering szerződése, melyek témájában a visszaállamosítás után még az akkori Pénzügyminisztérium felügyelete alatt születtek meg és kerültek benyújtásra büntetőfeljelentések."

És még egy bájos hazugság:

"Miután viszont az elmúlt két évben sem következtek be olyan változások a cég működésében, hogy az önfenntartóvá és önfinanszírozóvá tudott volna válni, az állam folyamatos támogatási lehetősége híján egyszerűen kifutott a pénzéből, lényegében a folyamatos működésével kapcsolatos költségeit sem tudta fizetni."

Ezzel szemben a Malév az elmúlt őszön történetének legeredményesebb időszakát hagyta maga mögött: átlag 10% utasforgalom növekedést az előző évhez képest. Ami önmagában persze semmi, ha nettó árbevétel 2001 óta bekövetkezett 20%-os esését tekintjük.

Különösen semmi akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az oroszok ígért 32 md Ft-nyi bankgaranciája az ügyes szoci pénzügyeseknek köszönhetően valójában 30 md Ft-nyi adóssságot jelent feléjük, mely most már állami adóság. A csőd előtt bizony másik komolyan figyelembe veendő tétel volt az kb. 100 md, melyet valahová vissza kellett volna fizetni Magyarországnak a brüsszeli versenydöntés folyományaképpen - melyet oly jellegzetes alsómerán módon a Malév egykori vezére (a privatizáció táján) feljelentése váltott ki, a Váradi József nevű sikerember ezt a konkurens, a WizzAir vezéreként tette meg (vö. piac, haza és árulás)

Hát, ez a rögvalóság. Sanyi!

A liberalizmus kék színe 1. árnyalat

2012-01-19T16:02:00.000-08:00

Valamikor grafikus voltam, karikatúrista, képzőművészcsaládba nősültem – érdekelnek a színek. Valószínűleg még a lovagkorból származik, hogy a politikai hovatartozást az egymással versengő [1] részek (partus) színekkel is igyekeznek kihangsúlyozni.

Hogy a magyar liberálisokhoz miért a kék szín kötődik, arra két közkeletű magyarázat is létezik.

Az egyik, hogy mindegy melyik alapszín, csak a magyar trikolór színei közül ne legyen a liberális pártot jelölő szín. Ez inadekvát magyarázat. A szadesz első logója nemzetiszín volt: piros, fehér és zöld repülő madár.

A másik magyarázat szerint egy bizonyos ország zászlajának domináns színe adja a liberálisok kék színét. Görögországot még érteném, elvégre a demokrácia őshazája, de a finnek hogy kerülnek ebbe a kontextusba?

„Véletlenül? Véletlenül?”

A kézenfekvő magyarázat szerintem az amerikai váltópártok színkódja. A liberálisok (Demokrata Párt) hagyományosan kék színnel operálnak, a nyugatmajmoló/imádó hazai liberálisok csupán ezt vették át.

Aztán tovább árnyalták kicsit.

Az első árnyalat sötétkék. A legsötétebb kék. A toleranciáé.

Elvégre a liberalizmus itt kezdődik. Tolerálni mások létezését, véleményét, szokásait. Árulkodó szó a tolerancia, nem azt jelenti, hogy elfogadod a másikat – csak tolerálod, elviseled. A kérdés, hogy meddig terjed a tolerancia.

Kamasz voltam még, amikor az első angol-amerikai grafitti/szlogen gyűjtemény megjelent Magyarországon. Abban állt ez a gyönyörűség:

„Szavazz a liberálisokra, különben lelőjük a kutyádat!”

Jót röhögtem. Nem is tudtam, min.

Nem szokásom nyilvánvalóságokat magyarázni, de most kell: a mondat humora abban áll, hogy oximoron. A liberálisoktól távol áll az erőszakkal való fenyegetés – elvileg.

Elvileg…

Valamikor régen bizonyosan így volt valóságosan is.

Akkor, amikor mindnyájunk Kis Mókusa, valami ilyesfélét mondhatott volna, de állítólag mégse mondta, csak a szájába adták, mindegy:

„Egyetlen szavával sem értek egyet, de az életemet adom érte, hogy joga legyen kimondani őket.”

Ezt, ha mondotta, jó régen mondotta volt. Kétszázötven éve. Jó sok idő. Elegendő a feledésre, sőt az átértelmezésre…

Manapság Voltaire-ből legfenebb csak ádáz antiklerikalizmusa maradt, mely a létező liberalizmusnak is kedvelt vadászterülete (lásd később).

Ma, a létező liberalizmus korában, a grafitti-mondat egyáltalán nem oximoron – tragikusan beigazolódott nálunk is az utóbbi évtizedekben.

Annak idején, amikor Alsó Merániában egyesek még csak álmodoztak az eljöveteléről, nekünk, leendő áldozatainak fogalmunk sem volt arról, amit az angol falfirkász ebbe a maximába öntött, miután már jó ideje saját bőrén tapasztalta, hogy ugyanis esetleg tényleg lelövik…

A kutyáját…[2]

Hajlamosak rá.

De legalábbis lemaradizzák, lehülyézik, lenácizzák, aki nem ért egyet a liberális (értsd szabad- és nem szabadságelvű [4]) nézetekkel.

Szigorúbb körülmények között – értsd, ha valaki keresztezi is érdekeiket – minimum ellehetetlenítenek legalább szakmailag, ha ez nem elég, magánéletedben is. A kutyádat esetleg még békén is hagyják, na…

Nem olyan rossz emberek ők.

Voltaire létező liberális olvasatban így hangzik:

„Egyetlen szavaddal sem értek egyet, és mindent megteszek, hogy ne mondhasd ki őket! Ha mégis kimondod, kiforgatom, nevetségessé teszem, megbélyegzem, és ellehetetlenítem őket és téged, kimondójukat!"

Hogy miért is pont most írom mindezeket?

Számos oka van. Régi sebek, új méltánytalanságok, személyesek, országosak.

Elegem lett, hogy egy írókollégát parafrazeáljak. Komolyan.

Mellesleg éppen ez a blogbejegyzés, illetve inkább a bejegyzés kiváltotta flém (elvégre az én szigorúan nem liberális álláspontom szerint mindenki azt ír a blogjába, amit akar [5] (hiszen Magyarországon – mint tudjuk – nincs sajtószabadság)), mint kórtünet (visszatérek még erre), cseppent az utolsók közé a keserű pohárba, amelynek tartalma végül idecsordult.

Csurran-cseppen, ugyebár [6]. De a létező liberális politikai és gazdasági korrupció külön bejegyzést érdemel.

A legutolsó csepp aztán pénteken csurrant: valamilyen szokásos alsó-merániai perverzitásból eredően [6] az általam nagyon nem szeretett Bayer Zsoltiba akadtam távkapcsolózás közben, amikor éppen arról beszélt, hogy a liberális irodalmi-újságírói szcéna kedvence volt ő a rendszerváltás környékén, versengett a cikkeiért az ÉS, a 168 óra, meg a Magyar Narancs etc. (ez így volt, akkor még én is lelkes olvasója voltam e liberális szócsöveknek (vö. szennycsatorna), bár Zsoltinak már akkor sem), egészen addig, amíg egyszer, egyetlen egyszer szóvá nem tett valamit a sajtó nyilvánosságában a liberalizmus éppen viselt dolgai közül. Attól kezdve hirtelen tehetségtelen lett, szakmai nulla és hulla.

Mennyire otthonos is ez a történet!

Személyes ismerősem között több másik kísértetiesen hasonló forgatókönyv szerint zajló, de teljesen különböző szakmákra (tudomány, képzőművészet, irodalom) érvényes esetet is van szerencsétlenségem ismerni. Az áldozatok azután csak viharos szakmai ellenszélben, lelassulva, visszanyomva vagy egyáltalán nem voltak képesek érvényesülni hivatásukban, mesterségükben, tehetségükben. Nem tehetségtelen, vagy közepes tehetségű emberekről beszélek. A tudósok közül ketten is tudományáguk hazai megalapozói, nemzetközileg elismert személyek, a képzőművésznek a világ múzeumaiban állnak művei – itthon nem.

Nem tudták, hogy bizony könnyedén lelőhetik a kutyájukat…

Minden tehetségük és intellektuális nagyságuk ellenére naivak voltak. Csúnyán átverték őket, hagyták magukat átverni a jól hangzó, logikailag cáfolhatatlan lózungok által… Azután később már önmagukat csapták be: szerencsétlenségükre be- és komolyan vették a dumát. Nem kárhoztathatók ezért.

Mert a létező liberalizmus, hasonlóan, mint annyit kárhoztatott totalitárius ellendarabjai, a legmélyebb absztrakt ösztönök egyikével operál. Nemcsak könnyű, de jól is esik bedőlni neki – agyalapból! Hiszen ha liberális vagy, a legfejlettebb, legemberibb világnézet a tiéd. Hiszen, ha ezt vallod, akkor felsőbb rendű és bölcs vagy. Hiszen a te világnézeted nem állít korlátokat az emberek elé, mint az összes többi, sőt igyekszik lebontani valamennyi korlátot, külsőt és belsőt egyaránt. Egy liberális mellett mindenki kissé alacsonyabb rendűnek érezheti magát. Egy liberális tudja a tutit. Szabad ember. Neki mindent szabad.

Neki igen.

A létező liberalizmusban a szabadság kufárjainak szabadságán kívül valójában sem egyéni, sem kollektív szabadság nem létezik. Csak elvileg. Csak deklarációk szintjén. Csak a szabadság kétes szavatosságú helyettesítő termékeiben, mint az esélyegyenlőség, tolerancia és társaik.

Most tanuljuk ezt, a legkeserűbb módon, a saját bőrünkön. Egyénileg és országosan is.

Az utóbbi évben emiatt zubogott (nem csepegett) a keserű epe abba a bizonyos pohárba.

A tolerancia ugyanis mindig addig tart, amíg a tolerált igazán nem sérti a toleráló érdekeit.

Azután jön a fog fehérjének kimutatása. Kiderül, hogy a tolerancia csak máz. Nem is túl vastag.

Amikor minden demokratikus szabályt betartva nem a létező liberális oldal és csicskahada [7] nyerte a parlamenti választásokat, ráadásul évtizedek óta szokatlanul nagy arányban, megindult az ellehetetlenítés.

Az ebállat lelövése.

Megértem, bár el nem fogadom: amikor valakit nyolc év szabad rablás után [8] elvernek a húsosfazék mellől, az fáj neki. Az tolerálhatatlan.

Persze nem arról van szó, hogy éhezni fog a létező liberális [9]. De esetleg azután tenni is kell valamicskét a betevőért, nem csak hazudni, csalni, másokat eltiporni, hasonszőrűt kifényezni. Nem sokat kell tenni, persze, de kell! Kisujjat megmozdítani, telefont felemelni. Ez mégiscsak szokatlan. Fáj.

Megértem a fájdalmat, de nem fogadom a belőle fakadó stresszreakciókat.

Különösen nem, ha ezt a piti és nyilvánvalóan zsebbevágó fájdalmat a szabadság eszméjének szataniolpapírjába becsomagolva bedobják a nemzetközi porondra – ez nálam kimeríti a hazaárulás fogalmát. [10]

Mert a létező liberalizmus nem magyar jelenség, megfertőzte az egész nyugati civilizációt, minden országban a megfelelő helyen ott ülnek azok, akik tudják, mit kell tenni, milyen gombot kell megnyomni, milyen zsinórokat megrángatni, hová kell ütni, marni, beépülni, szétzülleszteni a „szabadság” nevében, ha csipás kis szemek kinyílnak, ha a valódi szabadság kis körei növekedni kezdenek.

Félre ne érts, Alsó Merániában nem ez történt, a szabadság nettó összege most is zérushoz közelít, mindössze a szabadság liberális vámszedőit felváltották a szabadság nemliberális vámszedői (vö. forradalom), de a világban másutt mocorognak azok a kis körök, amelyek nálunk teljesen ismeretlenek.

Nálunk az ilyesmi a fogalmi zűrzavar és kisajátítás okán erősen fertőzött a létező liberalizmussal – mondhatni kontrollált. Belülről.

Ami pedig lerázta a kontrollt, jobb híján nagyjából a szélsőjobb karjába szaladt – de ez megint egy más történet.

Ott tartunk, hogy a hazai uszításra a létező nemzetközi liberalizmus is alaposan kimutatta a foga fehérjét, és bizonyította toleranciaszintje hihetetlen magasságát (vö. holt tenger színe). Európa korrupt, vízfejű bürokráciájától kezdve az afgánhullahugyozós amerikai adminisztrációig mindenki a demokráciáról és a szabadságról oktat ki minket, miközben sorra derülnek ki saját hazugságaik.

Mennyire örülhettek, amikor rájöttek, hogy honi lakájaiknak (vö. libéria) hála az Unió valamennyi impotenciáját, korrupcióját, hazugságát, csődjét a mi nyakunkba varrhatják!

Az osztrákok már pampognak, hogy miattunk minősítették le őket. Persze! Trianon is miattunk volt… Elvisszük mi a balhét! Kösz!

Miközben azt sem tudják, miről beszélnek, mert egyetlen magyar információforrás létezik számukra: a hazai létező liberalizmus sokszor leszerepelt prominensei.

Érdekes, hogy a brüsszeli és washingtoni urak és hölgyek fejében soha meg nem fordult, hogy valamit dicső hazai szövetségeseik nagyon elkúrhattak, ha egyszer a választók a legteljesebb demokrácia mellett ilyen arányban küldték el őket a pokolba, és valahogyan a magyar gazdaság is totális csődben van nyolc év dicsőséges kormányzásuk után. A létező liberális sohasem hibázhat. Nem tud ő. Csak a körülmények, ugye, meg a rohadt ellenzék. Az sem érdekel senkit, sem itthon, sem külföldön, hogy a 2010. előtti nyolc év törvényeit ugyanúgy konszenzus nélkül hozták (a nyolcból háromban választói felhatalmazás nélkül!!!!), mint az utóbbi egyét. Mit is akadályoz(hat)ott az ellenzék? [11]

Most legalább kiderült, mit ér a liberális nyugat toleranciája és mit egy ország szuverenitása (vö. lyukas kétfilléres).

Nemigen volt még rá példa, hogy az Egyesült Államok nyíltan, levélben azt kérje (minő eufemizmus!) egy elvileg független állam kormányától, hogy ugyan számoljon már be a fővárosában terpeszkedő nagykövetének (vö. helytartó [12]) a döntéseiről. Nyíltan még Moszkva sem kért ilyet. Soha. [13]

Olyan francia köztársasági elnök sem igen született eddig (pedig még Mitterrand-juk is volt a szerencsétleneknek, szintén Ferenc, szintén áruló szocdem lakáj [7]), aki levélben kérte egy idegen ország kormányát, hogy ne ebrudalja ki az élősködő francia transznacionális cégeket. [15]

És ez még nem a vége…

Bizony nagyon sötét ez az árnyalat.

Szavazz a liberálisokra, különben…!

Folyt. köv.

Jegyzetek:

[1] Jobban mondva a nagyhangú egymásra üvöltés álcája alatt együtt mutyizó. Vonnegut azt írja valahol, hogy az Egyesült Államokban két nagy párt van: a győztesek és a lúzerek pártja. A győztesek pártjának tagjai a két nagy párt (Demokraták és Republikánusok) vezetői, a lúzerek pártját a két nagy párt egyszerű tagjai alkotják.

[2] Mint már régen kiderült, nemcsak a kutyádat, téged is lelőnek, de most újdonság, hogy utána le is hugyozzák [3] a tetemedet. Ma, amikor az Egyesült Államoknak már harmadik éve liberális elnöke és törvényhozása van, nem egy írni-olvasni alig tudó, exalkolista, bigott moron handabandázik a Fehér Házban. Az amerikai hadsereg főparancsnoka, az Egyesült Államok elnöke liberális. Ez egyszerű tény.

[3] Magánvélemény, hogy ezt az aktust nem kellene oly nagyon szigorúan venni. Az afgán hegyek között folytatott modern háború nem igazán támogatja, hogy a helyszínen hadviselők (értsd nem az odahaza, titkárnőjük/titkáruk/adjutánsuk seggét simogató a politikai döntéshozók és stratégák – ők másképpen vesztik el) megőrizzék emberségüket. Hullagyalázásban a másik fél sem marad le, hiába sápítozik most keresztény meg moszlim erkölcsről. Erről a szovjetek tudnának igazán mesélni. Igaz, az afgán hadurak, milíciáik, meg a tálibok sohasem hazudták magukat szabadságelvűnek. Még szabadelvűnek sem. Legfeljebb függetlenségi háborút vívnak, de nem szabadságharcot… Afganisztánt ugyanis Nagy Sándortól kezdve senkinek sem sikerült sohasem leigázni. Arra alkalmatlan a terep. Persze egészen létező liberális megoldása lenne (vö. esélyegyenlőség) a problémának, ha előtte masszív bombázással egyetlen, aránylag egyenletes felszínű fennsíkká tennék.

[4] Régi vesszőparipám nékem a magyar nyelv gazdag kifejezőkészsége, árnyalatainak pontossága, amellyel elterjedtebben kellene élni a hétköznapokban is. Jelen esetben: a szabadságelvű, amit a liberális valójában jelent, egyáltalán nem szabadelvű. Az utóbbi az elvek szabadságát jelenti, szó szerint – vagyis váltogatásuk, (vö. kapcarongy, gatya, bugyogó, ümög), esetleg áruba bocsáthatóságuk szabadságát is (vö. szabad a vásár [6]).

[5] Feltéve, ha internetes naplójának nem tulajdonít (vindikál) olyan jelentéseket és jelentőségeket, melyek nem érvényesek rá.

[6] A korrupció és perverzitás, mindkettő a konkrét és a tágabb – megrontott, illetve fonák, helytelen – értelemben, valahogy Mohács óta ennek az országnak inherens része. Országimázsunk alapja.

[7] Marx és Engels cirka százötven évvel ezelőtt megjósolta a szociáldemokrácia árulását. Attól kezdve, hogy egy antikapitalista mozgalom elfogadja a kapitalizmus játékszabályait, vagyis belép a polgári/képviseleti demokrácia hatókörébe, a rendszer inherens, fenntartó részévé válik. Ezért nem volt semmi csodálatos, a szocik és a szadesz 1994-es összeborulásában. Összeért, ami összetartozott.

[8] Nem győzöm újra és újra felhozni azt a költségvetési adatokból kiszámítható bájos kis tényt, hogy a Gy. F. elkövető által jegyzett kormányok (vö. dilettáns tolvajbanda és eufemisztikusan „szakértők”) privatizációs bevétele nyolcszorosa az összes addigi kormányénak. A végeredmény, államadósság formájában mindannyiunk előtt ismert. Hol is van a pénzecske? Nem az a baj, hogy ellopták. Eh! Több is veszett…! De, hogy működő tőke formájában nincs jelen az országban, az bűn.

[9] Megengedem, előfordulhat, hogy téliszalámira éhezik…

[10] Az új alkotmányból is hiányzik ez a fogalom, csakúgy, mint az előzőből. Azelőtt pedig legalább létezett dolgozó népünk haragja és megvetése… Nem árulkodó, hogy az előző tákolmány 1989-es összebuherálói (többnyire a későbbi létező liberálisok) mennyire igyekeztek azon, hogy a nemzet egésze ellen elkövetett bűnök még csak ne is deklarálódjanak?

[11] Az M6 alagútjainak vagy a balatoni völgyhídnak a megépítését? Az elhibázott egészségügyi privatizációt, igaz, megakadályozta. Ha nem, ma már annyi működő kórház sem lenne, mint amennyi van (vö. Hospinvest).

[12] Jól emlékszem még milyen megalázó aktus volt a vízumkérelem. Mindenek ellenére imádom Amerikát (God bless, etc…), de azokat az alkalmakat nem felejtem el nekik.

[13] Az más kérdés, hogy a mostani létező liberálisok nagyszülei egymást letaposva igyekeztek teljesíteni Moszkva el sem hangzott kérdéseit. [14] Csakúgy, mint most a Moszkva helyébe lépett új központokét. Akkor inkább Moszkva. Az oroszoknak legalább van lelkük, isznak és nem tagadják le a vodkát, csak megpróbálják észterezni…

[14] A Szovjetunióban pl. nem létezett a Sztálin kantáta („Hős Sztálin, blablabla…”), mi szereztünk magunknak…

[15] A pimasz Suezt Párizs önkormányzata is kivágta a zsíros vízbizniszből, és saját kezelésbe vette vízműveit. Demszky, a létező liberalizmus ikonikus alakja, 1997-ben oly üzletet talált kötni a Suezzel, amiért önmagban hosszan tartó hűsölésre csuknák az egész bagázst minden magára valamit is adó jogállamban. 16,5 MD Ft-ért 2022-ig Budapesti csapjainak minden fillér haszna és teljes felügyelete a Suezé 25 %-nyi tulajdonrészért cserébe. Eddig 35 MD Ft-ot vitt haza Franciaországba. 2022-ben Budapest 16,5 MD Ft-ért kötelezően visszavásárolja a vízközműveket. Tehát huszonöt év minden haszna a franciáké, amiért a végén gyakorlatilag semmit sem fizetnek. Nice.

Közép-Európai Rezervátum

2010-09-20T11:53:00.000-07:00

Csak azt a mosolyt, csak azt tudnám feledni!
A középkorú turistanő arcán láttam, a hatoson, a Nyugatitól a Blaha felé utazván.

Turisták voltak, bár villamoson utaztak, ami annyit azért elmond, hogy a közmondásosan sóher országok valamelyikéből érkeztek, Svájcból, Németországból, Ausztriából... De mindenképpen Nyugatról jöttek, ezt elárulta az arcuk, a mosolyuk, a ráncaik, a testtartásuk, a habitusuk és valahogy még a kirándulóöltözékük is. Hogy pontosan honnan, azt nem tudom, a nő és a férje egymáshoz hajolva, szinte suttogva váltottak szót és a társaságuk forgóban utazó többi tagjához leginkább gesztusok és arckifejezések kapcsolták őket. Szóval a süket fülemmel képtelen voltam kivenni, milyen nyelven is beszélnek. Az bizonyos, hogy nem az európai latin nyelvek egyikét, és nem is valamelyik skandináv germánt beszélték – ahhoz túlságosan józanok is voltak.

Mielőtt felszálltam, vagy húsz méternyire a megállótól két készenléti egyenruhás – mínusz zombifelszerelés – rendőr mellett jöttem el a Körúton, amint ebédet vettek a töröknél, és közben teljes gázzal fűtöttek egy kiscsajt, aki leginkább dolgozó lánynak látszott… Amikor elhaladtam mellettük, sem a kiscsajnak, sem az ebédnek a nejlonzacsiban, sem maguknak a rendőröknek nem tulajdonítottam semmiféle jelentőséget.
A megállóban egy nagydarab részeg üvöltözött magában torkaszakadtából, valójában nem lehetett érteni, hogy mit üvölt, de valószínűleg nem is volt jelentősége: valamin nagyon felbosszankodott és készen állt arra, hogy bárkit leüssön, aki ellentmondani, vagy akár rápillantani mer. Annyira áradt belőle az agresszió, hogy a villamosra várakozó utasok szép kis üres kört hagytak körülötte. Egyébként kifejezetten jóképű, jó vágású, jó kötésű férfinek látszott a részeg, csak a szesz fűtötte gyűlölet torzított valamit az arcán, de az sem jelentősen. Nem volt szakadt egyáltalán.

Akkor jutott először eszembe a két rendőr. Vajon mi is dolga a rendőrnek, ha nem az, hogy rendet tartson. Ezek szóval tartották inkább a kis lotyót és tüntetően nem vettek tudomást arról, mi folyik a megállóban. Eltöprengtem az úgynevezett törvényeinken, is, hogy vajon a két rendőr nem azért szarik-e akkora ívben a randalírozóra, mert úgyis tehetetlenek. Az úgynevezett szabadság [1] nevében.

Aztán hamar begurult a villamos, és beszálltunk, elsőként persze az üvöltő részeg az üvöltözést egy pillanatra sem abbahagyva. Akkor már csak egy kis energiaitalos doboz [2] volt nála, a söröset valószínűleg ledobta a járdára. Akkor ennek az információnak nem volt jelentősége.

Mindenki elhelyezkedett, a turisták már a helyükön. A nő annál az ajtónál ült, ahol az üvöltő részeg végül kikötött. A mosoly első, halvány változata akkor jelent meg az arcán. Azt mondta a mosoly: „Ezek állatok. Úgy élnek, mint a primitív félemberek. Ez az ország egy disznóól.” Vagy ilyesmit.

A részeg az Oktogonig végig ordított. A nő mosolya mélyült, az irónia egyre nyilvánvalóbbá vált a mosolyban. Végleges minőségét akkor érte el, amikor a részeg kiszállt, és a kiürült dobozt ledobta maga elé a megállóban. A villamos még álldogált vagy két percet, a nő a férjének is megmutatta a kövön heverő dobozt. A mosolyában a megvetésen túl volt valami sajnálat is.

A sajnálat volt a legrosszabb.

Hol, mikor, miért ronttotuk el? Még jóval azelőtt, hogy el is kúrtuk...

Jegyzetek:

[1] Mégis, kinek a szabadsága? Kinek a szabadsága ér többet? Az emberségét veszített [3] részegé, vagy a többieké, akik rettegve húzódnak el a közeléből? A liberális válasz, amint a mellékelt ábra mutatja, hogy a részegé, az egyéné.
[2] Nem tartozik közvetlenül ide, de valójában nagyon is: Vajon a világ normális menetéhez tartozik, amit mostanában mindenfelé rendszeresen látok? Nevezetesen, hogy tízéves kölykök döntik magukba az energiaitalokat…
[3] Valójában annyira berúgni, hogy elveszítsük az emberségünket nagyon is emberi tevékenység. Vagyis minél jobban berúgunk, minél inkább elveszítjük az emberségünket, annál emberibbek vagyunk. Szerdán éjjel, éjfél után a kilencszázakárhányas busz, tele részeg tinikkel, akinek aznap az iskolában kellene lenniük – ez olyan mélyen emberei.

Bandiera Rossa (Azurro, Verde, etc.)

2010-09-03T15:48:00.000-07:00

A Vörös (Kék, Zöld etc.) Zászlót Emeld Magasra

A Dicsőséges Tavaszi Bukta után majd' 133 nappal volt pártom végre összeszedte magát, hogy sikerüljön alulmúlnia bármilyen teljesítményt, melyet a módszerváltás után politikai formáció mutatott –beleértve a Torgyán-féle Kisgazdapártot is. Guinessre pályáznak, ha már a Parlamentben nem jött össze semmi…

A médiaértelmiség (melynek malac(és minden egyéb)lopó köpönyege alól rendesen kilóg a libsi-bolsi lóláb) természetesen nemigen kommentálja ezt. Elintézik azzal, hogy a figyelmet a Kétfarkú Kutyákra irányítják* vagy nagyvonalúan** legyintenek: lanyha kampány, nincs valódi tétje etc.

Ami, bár egyfelől szimpla ködösítés, igaz.

De, és itt van a mindegy hány farkú ebállat elhantolva, a szocik, miután finomam el- és kiárulták hazájukat (A tiedet is, bazmeg! Nem hiányzik?), most éppen szavazóikat árulgatják elfele. Mely szavazók az ún. baloldali érzelmű emberek, értsd: tőlem jobbra, de a pógári (tulajdonosi) erőktől balra állanának, ha Alsó Merániában nem lennének ezek az oldalak össze-vissza kavarva, plusz a tulajdonosi réteg majdnem tökéletes hiánya…

Ami mínusz.

Szóval, ahogy arra elsején utaltam, az MSZP szabadulni igyekszik múltjától, mint a kiöregedett kurvák, kik nagy gyakorisággal állnak be állatvédőnek, miután az embörökkel már sok jót tenni nem tudnak (vö. Sok az állatvédő banya, kevés a fóka.). Akkor még csak a hetedik kerület pompázott a kék hátterű, kifehérített székfűjű plakátoktól, így naivan azt gondoltam, ez ily egyszerű: a múltat végképp eltörölni, rabszolgahad meg takarodj tőlünk, semmi közünk már hozzátok!
Ami egy őszinte tett lenne.

De nem ily egyszerű ez! Az őszinteséget is privatizálták már és offshore-ba vitték.

A szoci plakátok a demográfiai helyzetnek megfelelően változnak ám!
Tegnap láttam Óbudán, ahun, ugye a jobbódal szokott serénykedni és inkább a ződ szín az ő szemüknek kedves, ébresztvén nosztalgiát olyas valahavót pártokra, mint az MDF (hallottál már ilyenrül!? Holnap az MDF a tegnap: volt a jelszavuk tegnapelőtt.). A szoci plakát hát ződ háttérben tündöklend Óbudán. A szegény szekfűnek még fehérben sincsen nyoma, takaros piros négyzetet nyomtak a helyire, ki tudja mit akarván ezzel kifejezni. Geometrikus absztraktnak még elmegy ez a kis piros négyzet, de pártlogónak…? Ha narancsszín lenne, akkor legalább tudnám, hogy a kémiai veszély piktogramjának a helye… Mérgező, büdös, ilyesmi, tudod…

Most jön a java! Az örökké áldott nyolcadik kerületben, szűkebb – egészen beszűkült – hazámban is megjelentek mára a szoci plakátok. Proletároc vogmuc, mignec szaporitsuk az szót?! A háttér pártbizottság-bíbor, vagyis inkább karmazsinvörös, beleolvadva szépen a kis vörös négyzet. Szekfű nyista.

Követed?
Jobboldali vidék, ződ háttér, no szekfű; libsi kerület (VII), kék háttér, fehér szekfű***, a proli kerületben (VIII) meg karmazsin dukál, kis piros négyzetkével.

Aljas kaméleonpárt lett a Kurvák Magyarországi Pártjának jog(talan) utóda. Olyan színű a bugyogójuk, amilyet a kuncsaft kíván…

Vagy azt hiszik, kíván.

Ezeknek sikerült olyan ostobára kontraszelektálniuk magukat, hogy komolyan azt gondolják, ezzel a trükkel szavazatokat szereznek… Nem is tudom, ki hülyébb, aki ezt így elgondolta, vagy az, aki most bedől ennek a színkavalkádnak (including Freerider, aki meg szoláriumbarna). Bár, azt a szavazatot, amit ezzel szereznek, meg is érdemlik.

Engem, mint választópolgárt mindenesetre vérig sért, hogy ennyire hülyének néznek…

Mivel azonban, ahogy értesültem, olyan országban lakom, ahol az egyik kertévé kanálisban Való Világ négy kezdődik hamarost, a másikon meg randisó Majkával, hát, adok némi esélyt e szocialista manőverre: bőven akad majd áldozat, aki az országról jó példát veszen, és bedől a színfényvesztésnek.

De az is lehet, hogy – visszatérvén a nyitómondathoz – annyira a vérükben van a szalámizás, hogy jobb (kisgazdapárt) híján magukat szalámizzák föl, és ezek a plakátok már a szalámiszeletek szerint színeződtek. Lesz Balszocialista Párt a nyóckernek, Liberálszocialista Párt a hetedik kerületnek és – igen, töröljük vissza kicsorduló nyálunkat, és rendezzük ziháló lélegzetünk! –, Nemzetiszocialista Párt Budának.

Szebb jövőt, elvtársak!

Jó magoson, hogy le ne ugorhasson...

Jegyzetek:

*: Reménykedvén, hogy a kutyákra adott szavazatok majd a Vidám Fiúktól vevődnek el… Ah, balga ábránd… Nem a megrögzött jobbos szavazó, nem is az az egyharmadnyi ingadozó, aki úgy csapódik egyik párttól a másikhoz, ahogy aktuális párt a közösből való alulról táplálását megígéri őnéki, hanem a tréfás kedvű liberális adja majd protect vote-ját a kutyákra, hogy holmi LMP-nek még annyi esélye se legyen, mint eddig volt (vö. nullával való szorzás).
**: Jellemzőjük ez őnékik. Nagyvonalúság, tolerancia és szakértelem: ezek libsi-bolsi erények – konzervatívtól ily becses tulajdonságok elvétve ha telnek. Egyszerre sohasem. Főleg a szagértelem, na az osztán mindenestül hiányzik jobbrul… Tudjuk, merjük, zsebretesszük… Egy igazi alsómerán Nostradamus írta ezt a falra valamikor 1992-ben.
***: Emlékeztetvén a boldog koholíciós lenyúlásokra… Apropó, a kerület honlapján Hunvald fogadóórájához már nem adnak időpontokat… Pedig egyszerű lenne: a beszélő idején Vóna érkezése a kerület problémáit meghallgatni. Milyen szép lesz látni, ha a Blik tudósít majd, milyen vérre menő dominócsatákat vív odabent a volt szoci és SzDSz vezérkar (including a Sáros Hercege és a Nemzet Csalogánya.)

Ugar

2010-01-26T07:58:00.000-08:00

Első iteráció:

Először is, meg kell követnem Szélesit: a Fidesz a jelenlegi vezetéssel erkölcsileg legfeljebb a szervezett bűnözés, és nem az ország vezetésére alkalmas [1].
Ezt korábban azért gondoltam másképpen, mert nem volt tudomásom erről [2]:

"Felszámolják az Orbán-könyv kiadóját"

A bajom főképpen nem az ügy büntetőjogi (csődbűntett, adócsalás etc.) részével van, nem is korrupciós potenciállal (a könyvet nyilvánvalóan szponzorálta valaki vagy valami (aki/amely nyilvánvalóan nem gazdálkodással teremtett elő annyi felesleges pénzt, ami e kötet – A történelem főutcáján, Magyarország, 1998-2002, válogatás Orbán Viktor beszédeiből, Schmidt Mária szerkesztő. Keményfedelű, 158 oldal. Ára 4 679 Ft – előállítása körül forgott, hanem minden valószínűség szerint állami pénz került a dolgba így vagy úgy), mely szponzori pénzhez nyilvánvalóan nem az egyszeri kiskondás, hanem egy Kövér Szilárd nevű illető jutott, aki történetesen (vö. "Véletlenül? Véletlenül?) egy Kövér László nevezetű Fidesz politikusnak az ő kedves öccse, éltesse Isten és adjon néki sok hasonló jókat!), mely itten feszülni látszik, hanem Orbán Viktor pártelnöknek az ügy kapcsán feltáruló személyiségéről, erkölcsiségéről.

Számomra az az ember, aki válogatott politikai beszédeinek pénzben kifejezett értékét nyilvánvalóan egyenértékűnek tartja 18 000 000 2003-as forinttal , nyilvánvalóan nem szenved túlsáságos szerénységtől, megkockáztatom, kissé talán túlértékeli saját személyét. Ilyen embert önmagában ezért sem szívesen látnék az ország élén majd hat év Gy. F. elkövető alatt eltöltött év után, de ez – úgy tűnik – a magyar választót nem zavarja [3], hát akkor – bazmeg! – engem sem. A dolog erkölcsi része az, ami zavar: Még ha meg is vagyok győződve arról, hogy a beszédeim ennyit érnek, tudnom kell, hogy adott áron, ha a szekesztő egy fillért sem kér [4], legalább 6200 eladott példány (vö. Könyvtárak az ország valamennyi oktatási intézményében, állami szervezeténél, plébániájában, illetve közkönytárak és a szeretett polgárokról se' feledkezzünk meg! Ja, hogy éppen nem vagyunk kormányon? Upsz! Elkúrtuk...) kell ahhoz, hogy a könyv fizikai előállítását és az honoráriumomat a kiadó kifizesse [5], így ekkora honoráriumot nem kérek, sőt talán fizetek érte, hogy értékes és páratlan gondolataim eljussanak az én kedves népemhez. ha viszont tudom, hogy az előállítást valamiképpen lopott pénzből finanszírozták, akkor ilyesféle skrupusokkal ugyebár nem kell foglalkoznom (vö. cinkos, aki néma).

Második iteráció:

Volt ez a pályázat. Erről azt kell tudni, hogy a forrása az ún. innovációs járulék (vö. Van lopás, van szemérmetlen lopás és van adórendszer.), melyeket a jobb sorsra érdemes cégektől előbb elvonnak, és tudomásom szerint nincsen benne EU pénz. Ez a szisztéma egyébként valóban fejlesztés ösztönző lenne [6], hiszen a sarcot egyrészt megúszhatja az, aki fejleszt (vö. Sztahanov evts. szenet fejleszt a donyecki szénmedencében, lásd illusztrácija), másrészt pályázhatik, nem is kis összegre, ebből az alapból. Lenne, mondom, ha az elosztásban a szokásos alsómerán korrupció nem nyerne némi (vö. "Nem látni a fától az erdőt." illetve a képes beszédet kifejtve: nem látni a korrupciótól a normális működést. [7]) teret, és ha nem történne meg az, ami megesett éppen a tavalyi második kiírásssal, történetesen, hogy nem írták ki az őszön (nem őszöd!), mivel az erre szánt pénz (kb. 9000 millió Ft) nagy valószínűséggel hiányzott, némi eufémizmussal elköltötték, illetve őszintén mondva: ellopták, avagy a korábban ellopott pénzeket helyettesítették vele.
Válságkezelő kormányzatunk azonban (Olvadt aranyba kén' mártogatni az ő határozott,. ámde gyöngéd kis kezecskéjüket, persze némi biztonsági időráhagyással, hogy az arany biztosan rajta maradjon a csontjukon, annyira megérdemlik ők azt, hiszen nem loptak ők már semmit, bizonnyal...) a mundér becsületét védendő (vö. törvények és kormányhatározatok itt) 2009 december 23-án, karácsonyi ajándékul mintegy, mégis kiírta, még a tárgyévben. Mely teljesítmény bámulatos. Az ajándok két szépséghibája a kiírásban olvasható: úgymint a benyújtási határidő 2010. január 25., és a beadáshoz szükséges cucc 2010. január 11-étől lesz elérhető a honlapon. Well, ez a cucc ötven oldalnyi szakmai és üzleti anyagot jelent magyarul és angolul. Na, kinek van esélye, hogy 2009.12.23. és 2010.01.25 között ea szükséges konzorciumot összehozza? Annak, akinek csaknem kész anyaga van még az előző, elmarad kiírásra szánva. Mivel azonban nem tudható, hogy a 2010. január 11-én közzétetendő dokukban miféle változások lesznek, az összefésülésre és a fordításra marad kemény 14 nap. Húzós. Mi egyébként azért mertünk most pályázni, mert bízunk abban, hogy a kormányváltás közelében a korrupciós kísértés egy picivel kisebb, és valamivel fairebb elbírálásra számíthatunk.

Jegyzetek:

[1] A bocsánatkérés legfeljebb abban a kivételes esetben maradna el, ha Alsó Merániáról lévén szó, a kettő azonosnak mutakozna. Jelezd, ha így van!
[2] Lévén leginkább a válásommal elfoglava 2003-ban és lévén számomra abszolút érdektelenek a módszerváltást követő alsómerán politikusi beszédek, különösen gyűjteményeik.
[3] Mely ugyan patológiás, de nyilvánvalóan semmiben sem különbözik az alsómerán politikusi csőcselék (latintudorok! Mi az elit klasszikus és egyértelmű tagadása?) átlagos személyiségzavar hamazától (vö. halmozottan hátrányos helyzetű ország), így kiválasztó funciója inadekvát.
[4] Lévén Schmidt Mária az ország egyik leggazdagabb embre, reménylem, ez így is történt, bár aki gazdag, az – tapasztalataim szerint – éppen azért gazdag, mert nem megy el egyetlen fillér mellett sem.
[5] És akkor még egy fillér haszna sincsen neki, szegénynek, mert csak a mi szegény népünk beszédekkel való ellátása lebegett az ő lángoló tekintete előtt, aki nép ezt köszöni szépen (Vagy aki szép ezt köszöni népen? Elbizonytalanodtam...), és már kotorász is az ő meggyötört zsebében, hogy azt a majd ötezer forintnyi summát ezért a páratlan, ámde korántsem pártatlan kiadványért kifizethesse (vö. Orwell 1984-ének következő évi diákkönyvtári kiadása lehetetlen árával). Már látom, hogy előkészületben A történelem hátsó udvarában, Magyarország, 2002-2009, címmel a válogatást Gy. F. elkövető rétorikájából, különös tekintettel az őszödi beszédre (vö. Elkúrtuk, elkúrjuk és el fogjuk kúrni, baszd meg!, illetve, illetve Egy mondat az elkúrásról "hol elkúrás van, ott elkúrás van"), Esterházy Péter és Nádas Péter szerkesztők. Keményfedelű, 158+1 oldal. Ára 4 679-1 Ft. A szerkesztő honoráriumok kérdése itt egyelőre tisztázatlan, vagyis, hogy az elkúrtunk érában juttatott? irodalmi ösztöndíjak előlegként beszámíthatók, beszámítandók-e ebbe. És ki beszámítható egyáltalán?
[6] A feltételes mód természetesen Alsó Merániában nem maradhat el. Kötelező használatának bevezetését olyan esetekben, melyek egyébként (Alsó Meránián kívül) egy ország normális működére vonatkoznak az MTA Nyelvtudományi Intézete már megfontolás tárgyává tette.
[7] Brazil leányvállalatunk vezetője szerint Brazíliában (vö. banán) olyan nyomorúságosan kicsiny korrupciós pénzeket, melyek az alsómerán napi rutin (vö. túlélési technika) részét képezik, nem kell kifizetni, az ilyen nagyságrendű dolgok ottan maguktól, korrupció nélkül elintéződnek.

Illusztrácija:

Sztahanov (középen) egy bányásztársával beszél. Balról légkalapács evts. látható. Körül 227 tonna szén, szenecske, de az nem fontos.

Sanyi, figyelsz-e?

2009-08-18T09:49:00.000-07:00

Mibül lesz a sere-bógar?
Mögmondta -e vóna eztet valaki elűre tavajrú? Hát nem...
Szóval, itten vóna (Vona, hihihi!) a zúj irányvonal evtársaim!

S.P.Q.R.

2009-07-14T12:58:00.000-07:00

Mostanában sokszor elgondolkodom, amikor az ún. politikusaink a "populista" jelszót vagdalják egymás fejihez, hogy csak úgy kong...

Miért is baj, ha valaki a néphez, a népért szól?
Miért is nem demokrata az illető, ha egyszer populista?

Ki kezdte ezt a baromságot, hogy ugyanaz a szógyökér görögül a leghízelgőbb jelzőt adja a politikai szótárban a latin változat [1] pedig a legaljább stigmát?
És miért?
Van különbség démosz és populusz között?
Van különbség a hőseit számüzetésbe cserépszavazó és az aréna gladiátorainak vére által nyugtatott csőcselék között?
Van különbség Alkibiadész és Sulla között?

Szerintem nincs.

Mi akkor a magyarázat?

A modern demokráciában nincsenek arisztokraták. Elit viszont van, hajajaj! Az elit pedig éppen populáris szó ellentéte – a politikai elit szemében tehát a nép barátja [2] halálos ellenség.

Az a szó, amelyet az uraknak kellene használni, a demagóg [3]. Bár ebben meg a démosz van benne. Egyszerűbb lenne a hazug szót egyre elterjedtebben akalmazni. Úgyis mozog a szájuk.

Honnan is jött ez most elő?

Két okból:

Tegnap belebotlottam egy linkbe, mely Bereznay Andrásnak, a Londonban élő történésznek a fejtegetését tartalmazza úgynevezett elitünkről és politkiai rendszerünkről (illetve az ő politikai rendszerükről). Ezt az esszét egyetlen valamennyire is tömegeket elérő médium nem hozta le mindezidáig. Az esszé címe: Kibulizott ország. Nagyon hosszú, kényelmetlen a képernyőről olvasni, és mivel a szerző nem él itthon, nyelvileg néhol elég rázós a szöveg. De ez a lényegen nem változtat. Ami a megdöbbentő, hogy ez az ember akár azok között is lehetne, akik a napokban oly látványosan hagyták el a pártnak csúfolt Szabad Demokraták Szövetségét [4]. Ha elolvastad, gondolkozz el azon, vajon miért nem alakult a rendszerváltás óta eltelt húsz évben egyetlen valamirevaló párt sem! Talán nem véletlenül...
És ez a másik ok, amiért ezt a postot írtam: megkezdődött a letámadása liberális oldalról annak az embernek, akitől ugyan továbbra sem vennék használt autót, de legalább megpróbálta rendberakni azt a szarfészket, még a kókányoló kizárását is felvetette. Ennek a letámadásnak a kulcsszava a populista. Márminthogy szegény Retkes populista. Az csak a hab a tortán, hogy a demokrácia mintaképe pártnak olyas alapszabálya van, hogy a pártból kizárt képviselő nyugodtan megtarthatja mandátumát. A listásat is. Fasza. Jól összecseng a Bereznay féle elmélettel.

Hogy a dolog még szebb legyen, íme az előző posthoz illő update:
"Lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy, a Készenléti Rendőrség állományába tartozó tiszthelyettessel szemben."
Alsó Merániában ilyen is van: tolvaj zombi. Majd meglátjuk 28 héttel később! :-)

Jegyzetek:

[1] Az ókori rómaik voltak talán az első nép, akik imádták a hivatalos akronímákat (ennyire csak az amerikaiak szeretik, praktikus népség mindkettő) – S.P.Q.R.: ez állt a légiók jelvényén. Senatus Populusque Romanus – Róma Népe és Szenátusa. A politológia szerint egyformán korai populista volt Spartacus és Julis Caesar – van ennek értelme?
[2] Eképpen tehát a narodnyikokat, a népbarátokat egyforma kedvvel irtotta a cár, Kerenszkij, és a bolsevikok... Ugye szép?
[3] Tasziló találkozik úri barátjával, Arisztíddel:
– Hallottam, kéhlek, hogy megnősültél!
– Megnősültem, kéhlek!
– Azt is hallottam, kéhlek, hogy zsidő nőt vettél el.
– Igen, kéhlek. Nagyon jó pahti volt.
– Azt is hallottam, hogy áttéhtél miatta az izhaleita hitre.
– Áttéhtem, kéhlek.
– És milyen volt, kéhlek?
– Az nagyon kellemetlen volt, kéhlek, hogy kasztháltatni kellett magamat...
– Kasztháltatni? Nem köhülmetélni, kéhlek?
– Ó, az öhdögbe! – sápadt el Arisztid. – Ez a helyes kifejezés!
[4] Mindig mondtam, hogy az a párt, amelyik a nevében nem viseli a "Párt" szót, előbb-utóbb kimúlik. Lám, a következő választásra nem lesznek fórumok és szövetségek. Ha a Jobbik és az LMP nem változtat, nekik sem jósolok nagy jövőt.

Nem így képzeltem a rendet

2009-07-12T06:22:00.000-07:00

Csak emlékeztetőül, hogy végig meglegyen az eredeti szöveg:

József Attila

LEVEGŐT!

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott
hazafelé menet?
A gyepre éppen langy sötétség szállott,
mint bársony-permeteg
és lábom alatt álmatlan forogtak,
ütött gyermekként csendesen morogtak
a sovány levelek.

Fürkészve, körben guggoltak a bokrok
a város peremén.
Az őszi szél köztük vigyázva botlott.
A hűvös televény
a lámpák felé lesett gyanakvóan;
vadkácsa riadt hápogva a tóban,
amerre mentem én.

Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti,
e táj oly elhagyott.
S ím váratlan előbukkant egy férfi,
de tovább baktatott.
Utána néztem. Kifoszthatna engem,
hisz védekezni nincsen semmi kedvem,
míg nyomorult vagyok.

Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba írják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

És az országban a törékeny falvak
- anyám ott született -
az eleven jog fájáról lehulltak,
mint itt e levelek
s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,
mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse
s elporlik, szétpereg.

Óh, én nem így képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.

Én nem ilyennek képzeltem a rendet.
Pedig hát engemet
sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,
mint apró gyermeket,
ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.
Én tudtam - messze anyám, rokonom van,
ezek idegenek.

Felnőttem már. Szaporodik fogamban
az idegen anyag,
mint szívemben a halál. De jogom van
és lélek vagy agyag
még nem vagyok s nem oly becses az irhám,
hogy érett fővel szótlanul kibírnám,
ha nem vagyok szabad!

Az én vezérem bensőmből vezérel!
Emberek, nem vadak -
elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel,
nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!

1935. november 21.

Csak nem ismerős?

Well, tegnap 2009. június 11-e volt, mentem az Aréna felé délben, a szokott útvonalamon, mely a Rendőrlaktanya, a MÁV tömb és Tattersall közötti utcákat jelenti. A laktanya előtt gyülekeztek a készenléti rendőrök, pakolták a buszaikba az ásványvizet, olyasféle páncélos [1] zombik, mint azok a nevetséges alakok az Ötödik elemben, de nem volt kedvem nevetni. Ide jutott a szabadság és a demokrácia: ez regnáló hatalom, illetve ez a jelenleg uralkodó ún. elit jobban retteg most a saját népétől, mint annak idején a Kádár rendszer...

Ne mondd, hogy nincs különbség az emberekben! Hogy ugyanazok rettegnek! Mert azok, akiknek akkor valóban volt rettegnivalójuk, már nem élnek, azok pedig, akik most rettegnek, nem az "előző diktatórikus rendszerben" elkövetett bűneik miatt rettegnek, hanem azokért, amelyeket a rendszerváltás? után elkövettek, és folytatólagosan, bűnszövetkezetben elkövetnek. Ez ugyanaz az alom, de másik generáció, aki már nem mutogathat a megszálló szovjet csapatokra, nem mutogathat a Pártra, az ideológiára. Ez a banda már csak saját kapzsiságára vagy még rosszabbra (lásd haza és árulás) mutogathat.

Közben az törpepárt, amelynek tulajdonképpen ezt az egészet a kezdetektől köszönhetjük, végóráit éli, kétségbeesetten próbál megújulni, visszaszerezni a liberalizmus becsületét [2], amelyet éppen ők maguk játszottak el rövidlátó, nagyképű, önző, kapzsi és valami még rosszabb (lásd haza és árulás) tétekre menő játszmáikban. Most mindenesetre, húsz év után, mintha mást jelentene nekik a liberalizmus, mint amit húsz éve játszanak [3, 5], Szavakban legalábbis. De képtelenek a megújulásra, hiszen immanensen, tagságukban hordozzák ugyanazt a forgatókönyvet, amely húsz év alatt idevezetett. Hiszen csak erre az arcra telik az elnöki poszton:

Venne ön ettől az embertől használt autót?

és képtelenek úgy kivágni a kókányolót a pártból, mint macskát szarni. Az pedig, miután a pártelnöke felszólítására sem takarodik a frakció éléről, továbbra is életben tartja azt a kormányt, amely a kormányzást is offshore ügyletként kezeli.

Nem úgy képzeltem a rendet 1990-ben, ahogy végül ezek rendezgették be az országot, mint egy ütődött, dilettáns, de marha nagyképű és tolvaj lakberendező. Talán igazam volt, hogy nem szavaztam meg annak idején a rendszernek az ő változását [4].

Megkaptam a magánnyugdíjpénztáram tényleges, végleges tavalyi jelentését. Nem tíz százalékát baszták el a tőkémnek, hanem csekély 16 százalékát. Brávó! Nagy taps! Gratulálok! A felelősök mikor kerülnek bíróság elé? Én ugyanis nem adtam senkinek felhatalmazást azokhoz a hülye játékokhoz, melyeket a pénzemmel játszottak. Hoci, most ide nekem az ő tőkéjüket, a kedves kis brókerfiúkét! Esküszöm, egy fillért se költök magamra, csak tőzsdézek vele egy kicsit... Annyira sikeres én is tudnék lenni az ő pénzükkel, mint ők voltak az enyémmel...

Ennek az ügynek a kapcsán azt a megdöbbentő infót kaptam, hogy tavaly óta a munkahelyem által magánnyugdíjpénztárakba befizetett nem kevés pénzem (a tiéd, is, nyugi!) nem kerül át közvetlenül és azonnal a pénztárba, hanem előbb az APEHnél pihen pár hónapot. Kis költségvetés-kiegészítés, ugyebár, elvtársak?

Mert ugyebár nincs államcsőd, csak a kasszát lehet vákuumszivattyúnak használni 2004 ősze óta. Akkora benne a hiány, hogy még a belehányt EU pénzek is eltűnnek valahol – valószínűleg egy tömegpektrométer nagyvákuum körében is megállná a helyét. Csak néhány adat azoknak, akik az adatoknak nem hiszenek (Figyelő 2009/25): 3900 md forint nyílt meg a pályázóknak 2007-08-ra. 2517 md forintot megítéltek a pályázóknak. 2073 md forint értékű szerződést megkötöttek. 356 md forintot kifizettek.

Ez az icike-picike pedig mind bevette...

Ideje lenne megszavaztatni az embereket, hogy akarják-e még ezt a rendszert. Nem a pártokat, nem a politikusokat, nem a Parlamentnek csúfolt cirkuszporondot. A rendszer egészét akarják-e?

Jegyzetek:

[1] Kíváncsi lennék, hogy egy rohamrendőr felszerelése csak egymilla, vagy esetleg kettő. Mert vagy kétszázat láttam tegnap délben. Azt pedig ne merje senki mondani, hogy olcsó, kínai páncélban vannak, mert akkor még rosszabb!
[2] Az MSzP ugyanilyen sikerrel próbálja visszaszerezni a baloldaliság becsületét, melyet meg ők játszottak el.
[3] Hm, létező liberalimus. Ebben az országban semmi sem valódi, csak "létező." Létező szocializmus, létező kapitalizmus, létező baloldal, létező jobboldal, lézető konzervatívizmus, létező liberalizmus, és most már létező zöldek is. Az egyre kevésbé létező országban.
[4] Mint marxista, akkor elméletileg tudtam, hogy még a létező szocializmus is élhetőbb, emberibb társadalom, mint a kapitalizmus. Most már a gyakorlatból tudom.
[5] Valahogy sehgy sem találom azt az eredeti cikket, amelyből a Retkes kép van. Lehetséges, hogy utólag javítgatják a cikkeket, mint én, ha hibát lelek a postban? Na, akkor itt van a behozhatalan előnye a nyomtatott médiának az interettenetes hazugságáradattal szemben. Persze, ha a Nagy Tesó világát akarjuk, akkor hajrá internet!

A nemtudás fája

2009-06-26T11:25:00.000-07:00

Alsó Meránia fölött megállt az idő valamikor a hetvenes években, a kádári konszolidáció végén. Mintha társadalmunk akkor elérte volna nyugalmi állapotát, és onnan szellemileg azóta sem lenne hajlandó kimozdulni. Ugyanazokat a köröket rójuk immár a harmadik generáció óta, ugyanazon reflexek szerint viszonyulunk egymáshoz, a hatalomhoz, a nyilvánossághoz, ugyanazokat a mélyebb problémákat magukba záró félmegoldásokat erőltetjük, ugyanúgy a homokba dugjuk a fejünket a külvilág kihívásai elől, és saját nyugalmi állapotunk rendíthetetlenségében bízunk. Valószínűleg a magyarság történelmében először, talán másodszor [1] bekövetkező szélesebb jólét és béke (kiegyezés [1]) égette – erre, úgy látszik, minden más népnél fogékonyabb – agyunkba, hogy elértük a végállapotot, a magyar Édent, és ez most már – léciléci! – maradjon is úgy mindörökre.

Nem a „szellemi fogyatékos, kapitalizmust [2], demokráciát [3] nem értő, posztkádári nép”, „ingyenebéd” [4], „élősködő nyugger” [5] etc. megmondóemberi [6] szólamait akarom itt magam is puffogtatni, legfőképpen azért, mert minden szavuk hazugság és csúsztatás. Éppen ellenkezőleg, arról írok csupán, hogy ez az időbe kövesedés, mennyire inkább az alsómerán ún. elit sajátja, mely saját szánalmas szellemi posványát a népre zúdítja, sőt ehhez a posványban dagonyázáshoz kihasználja, hogy ugyanabban a pocsolyában fürdik, mint az annyira kárhoztatott posztkádári nép.

Öreganyám kilencven évet élt, 1892-ben született és 1982-ben halt meg. Nem azért adom meg mindkét dátumot, mert feltételezem, hogy nem tudsz hozzáadni vagy kivonni kilencvenet, hanem azért, mert mindkét dátumnak jelentősége van. Öreganyám különbözött mindenkitől a családban. Bár elsőre átlagos sokszoknyás falusi vén banyának látszott, mégis, nyitottabb, toleránsabb, függetlenebb szellem volt, mint akár a szüleim. Rá ragyogó borostyánként zárultak a monarchiabéli békeévek [7], sokak szerint hosszú életét éppen azoknak köszönhette, és a halála válasz volt az új békeévek, a kádári konszolidáció végére – Brezsnyev halálára. A vén klingon temetése reggelén, 1992 késő őszén, november 15-én, öreganyám – makkegészséges, fürge, tiszta fejű kilencvenévesként – úgy döntött, nem akarja megvárni a következő világfelfordulást, szépen visszaaludt, és nem ébredt föl többé. Két világháborút, egy bolsevik és egy antibolsevik forradalmat és az utánuk következő megtorlásokat élte meg és túl, egy szerelem nélkül kötött, tipikus vidéki közvetített házasságot [9] élt végig, megszült és felnevelt három gyereket, frontra küldte a két fiát, eltemette nagyapámat és saját felnőtt lányát – ismerte az élet minden szeletét, amit ismernie adatott. Ő aztán tudta, hogy mit jelent a béke, a konszolidáció és a relatív létbiztonság, és azt is, mit jelent mindezek ellenkezője. A maga szempontjából jól választott, hogy valami boszorkányos trükkel megszabadította magát a jövőt illető – egyébként jogos – aggódástól.

Valami ilyesmit jelenhet az átlagmagyarnak a kádári jólét. Ezért nosztalgiázik utána. Ezért nem szabadul tőle, és fordul birkaként az után, aki a megfelelő kolompot rázza. A kolomp viszont az ún. elitünk kezében van, aki – ugathatnak a megmondóemberek karai balról vagy jobbról bármit – ugyanennek az életérzésnek a rabjai. Sőt! Megőrizvén az abban a korban beléjük égett hatalmi, kommunikációs reflexeket, konzerválói, tovább örökítői és örökösei.

Csodálkozunk, hogy ennek a népnek ilyen a politikai kultúrája, pedig a rendszerváltozás? óta egy teljes generáció érte el a szavazóképest kort, melynek tagjai még az anyaméhben sem szívhatták a bolsevizmus levegőjét? Nem kellene csodálkozni (főképpen nem a népet kárhoztatni, és szarházni érte, illetve lehetne, de másképpen [10])! Be kellene vallani, hogy éppen ez az ún. elit mulasztotta és játszotta el, hogy az istenadta a demokrácia működő és pozitív oldalával is szembesüljön. Talán hogy valaha is szembesüljön – vészforgatókönyv. Ez az ún. elit alkotta meg azt az alkotmányt, mely a magyar kormányzást és parlamenti rendszert gyakorlatilag a rendszerváltás? óta a béna kacsa [11] állapotban tartja. Ez az elit hányja a nép szemére politikai inaktivitását, miközben nagyon is tisztában van vele, hiszen ő maga gyúrta ilyenné, hogy a magyar politikai rendszerben a választó abszolút tehetetlen képviselője visszahívhatatlansága, a közvetlen demokrácia csökevényessége (=0) miatt. Ez az elit manipulálja bolsevista módszerekkel a népet gyakorlatilag változatlanul 1990 óta. Érdemes megnézni, a bolsevik titkosszolgálatok főtisztjeinek karrierjét a Magyar Köztársaságban.[15] Azok a tisztek annak idején felesküdtek a Népköztársaságra. Esküjük szövegének vége: „Sújtson dolgozó népünk haragja és megvetése!” Nem sújtotta: nincs dolgozó nép. Legfőképpen a dolgozó hiányzik (lásd később). Vidáman szeghették tehát esküjüket, és tehettek másikat. Ahhoz mennyire hűek vajon?
De nem a titkosszolgálatok állományának posztkádári konzervativizmusa, ami nekem a legjobban fáj, hanem az ún. elit értelmiségé, különös tekintettel az ún. elit véleményformáló értelmiségre [12]. A nyílt hazugság, az elhallgatás és csúsztatás módszertana ugyanaz maradt, csakúgy, mint a talpnyalásé. Nem kivételek ez alól az interneten publikáló huszonharmincéves megmondóemberek sem.
Ennek az posztkádári politikai és nyilvánosság konzervativizmusnak az eredménye például az ún. Polipgate cirkusz. Szarom le, hogy ezek a szarháziak egymást lehallgatták volna, vagy, hogy az orosz titkosszolgálattól eredhet az egész, mivel az UD állítólag a MOL belső elhárítása volt, és meg kellett bénítani a részvénytranzakció előtt. Szarok rájuk! Ezek a játszmák a nagy szarkupac távolról bűzlő, folyékonyabb porciói, melyek a legrégibb és legfejlettebb demokráciákban is a politika részei. Az azonban speciális alsómerán nóvum, hogy a főnyomozó a nyomozati anyagból a csatlóspárt elnökének a lehallgatott telefonbeszélgetés felvételeit átadja, amelyet az kéjesen lihegve nyilvánosságra hoz és politikai zsarolásra használ. Az is alsómerán nóvum, hogy az ún. szabad sajtó még mindig arról ugat, Buffy a vámpírok réme személyiségi jogot sértett. Szarom le! Az vajon mit sértett, aki az anyagot Buffy ápolt kacsójába nyomta, eszközéül a párton belüli slayhez (vö. hosszú körömreszelők éjszakája)?

Csodálkozunk, hogy ennek a népnek ilyen a kapitalizmusfelfogása, öngondoskodásról nem is hallott, pedig a rendszerváltozás? óta egy teljes generáció érte el a szavazóképest kort, melynek tagjai még az anyaméhben sem szívhatták a bolsevizmus levegőjét? Nem kellene csodálkozni (főképpen nem a népet kárhoztatni, és szarházni érte, illetve lehetne, de másképpen [10])! Be kellene vallani, hogy éppen ez az ún. elit mulasztotta és játszotta el, hogy az istenadta a piacgazdaság működő és pozitív oldalával is szembesüljön. Mert ez az ún. elit lopta el és/vagy játszotta idegen kézre az országvagyont, a Kádár korszakot meg nem haladó, abban a (köz)gazdasági rendszerben magáévá tett, és soha tovább nem fejlesztett, csak örökül hagyott „szakértelmével” vágta taccsra a gazdaságot [13]. És ugyanez az ún. elit lopja el éppen a gyermekeink jövőjét, előre elköltvén az Európai Uniótól a felzárkóztatásunkra kapott pénzt [16] és szándékosan tönkretéve az oktatási rendszert [14].
Ez az ún. elit öngondoskodásról ugat, miután sikeresen lenyúlta a társadalombiztosítási rendszerekbe négy évtizeden át befolyt pénzt, miután a lakosság java része számára örökre megszűntette a munkához való jutás lehetőségét, miután egészen komolyan úgy gondolja, hogy az egészségügy működőképes lehet profitorientált formában, miután hagyta, hogy a nyugdíjalapok kockázatos, idióta befektetésekkel eljátsszák a betétesek pénzét.

Elsőbben tehát az ún. elitünknek kellene kicammogni a posztkádári dagonyából, lerázni magáról a ráragadt iszapot, megszárítkozni a Nap áldott fényében, és megújult lélekkel végre hozzáfogni azokhoz a dolgokhoz, amelyeket húsz évvel ezelőtt kellett vagy lehetett volna egyszerűbben, kevesebb emberi szenvedés árán megcsinálni.

Az istenadta népet pedig tessék csak békében hagyni! Az éppen olyan, mint az elitje. Fejétől bűzlik még a lazac is, nemhogy a félig döglött keszeg.

Jegyezetek:

[1] A Monarchia békeévei lehettek ilyenek. Szerencsére jött az első világháború…
[2] A magyar száz éve nem látott belülről jól működő kapitalizmust. Előbb talán kellett volna mutatni neki olyat, azután megkérdezni, hogy egyáltalán akarja-e
[3] A magyar működő demokráciában sohasem élt. A többi, mint [2].
[4] Ezt az ebédet majdnem két teljes nemzedék fizette ki előre. Azt kellene bevallani tisztelt, ún. elitünknek, hogy az ebéd árát valaki ellopta, és magára költötte. De persze a tolvaj sohasem vall magára.
[5] Bár az tény, hogy az üres nyugdíjkassza miatt az aktív generációknak kell kitermeli a nyugdíjasok pénzét, de ha a nyugdíjpénztárt drága, ún. elitünk módszeresen ki nem fosztja, ez az állapot csak húsz év múlva következne be. A megmondóemberek és rajongóik által nyuggernek nevezett nyugdíjasok csak azt a pénzt várják vissza, amit a rendszerbe befizettek. Az érem másik oldala, hogy azokat a szabályokat, melyek korengedményes nyugdíjba hajszoltak százezreket, rokkantnyugdíjat biztosítanak állítólag 800000 embernek, ugyanez az ún. elit hozta.
[6] A megmondóember tipikus internetkori fejlemény. Csak ez a médium biztosítja az azonnaliságot, az interakciót, a rajongók/egyetértők biztosította támogatást, az anonimitást, hogy saját rajongónkként/egyetértőnkként felléphessünk (két macska, egymással, 69-es pozícióban), azt a rugalmasságot, hogy véleményünk egyszerre akár hat vagy hat tucat honlapon is megjelenhessen. Plusz az internet adja azt is, hogy MINDENBEN szakértőként tűnhessünk fel, hiszen ha tudunk angolul (ez nyelveket mérsékelten bíró Alsó Merániában egyensen evolúciós előny), az emberiség szinte teljes tudáskincse a miénk. A megmondóember ugyan balliberális médiakreatúra, de manapság már léteznek jobboldali megmondóemberek is, akik ugyanazon attribútumokat mondhatják magukénak, mint baloldali megfelelőjük. Csak belegondolni is rettenetes, hogy az én szeretett Péter barátom barátai adják a fiatal ballib megmondóemberek derékhadát.
[7] Ajánlott olvasmány: Lengyel Péter [8] Macskakő.
[8] Biza! Az Ogg második bolygója Lengyel Pétere. Ilyen kicsi az alsómerán univerzum…
[9] Két kódistarisznyából egy elve.
[10] Lehet kárhoztatni, hogy nem él szabadságával, azaz nem ismeri fel a szükségszerűségét annak, hogy az egész bandát el kell kergetni a fenébe.
[11] Az Egyesült Államok politikai gyakorlatában a béna kacsa (lame duck) állapot az a kormányzási/törvénykezési űr, mely az új elnök megválasztás és beiktatása közé esik.
[12] Attól egyenesen a gyomrom fordult ki, amikor Babarczy Eszter végre levette liberális maszkját, és kinyilvánította saját elit mivoltát. A cikk a hozzászólásaival együtt szépen eltűnt a hvg.hu-ról. Véletlen?
[13] Országunk eladósodása nem Kádár János nevéhez köthető. Azt ún. közgazdászok intézték, közülük is főként egyetlen ember, Fekete János nevű, akit az ország következő nagy eladósítója, Gy. F. elkövető nem is olyan régen "Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal" (bagatell, csak a harmadik legmagasabb állami kitüntetés) jutalmazott. Nagy taps balról.
[14] Közröhej, tipikus alsómerán blikkfang, hogy a bolognai rendszer visszáságaira az Állami Számvevőszék hívja fel a figyelmet, miközben az illetékes hatóság Ferenc Jóska szobrává meredezve litániázza, hogy „minten natyon jó”… Pedig nyilvánvalóan nincsen jól.
[15] Nyílt állomány, Heti Válasz, 9.26, 2009.06.25., 10-13.
[16] Fékek a gyorsítósávban, Figyelő, 2009./25., 2009 június 18., 18-19.

Székelység

2009-06-15T10:34:00.000-07:00

Az öreg Mihályi Elemérre való különös tekintettel, de önmagáért is, csatlakoztam a Székelyföld .sic legfelső szintű domainként való bejegyzéséért indított mozgalomhoz.

Tedd meg te is, ha már meg nem tetted, és nem zavar, hogy Magyarország a magyaroké.

Szavazóbázis-Bázisszavazó

2009-06-13T05:22:00.000-07:00

Bitangul unom már, amit az ún. szakemberek (politológusok, filozófusok, bölcsészek és válogatott cigánylegények) maszatolnak az EU választási eredmények körül. Hogy kinek vitte el a szavazóit a Jobbik.

Urak!

Senkiét!

Az a baszott nagy igazság, hogy ebben az országban a szavazni hajlandók közott van kb. 20%-nyi balközép, 30%-nyi jobbközép, 10%-nyi liberális bázisszavazó. Ez valóban bázis, és mint ilyen, csak nagyon lassan inog meg, és a pártjaihoz is erősen ragaszkodik, bár, ha a világnézetének képviseletét sérülni látja adott pártban, képes az eszmét markánsabban megjelenítő másik pártra szavazni. Ha nincs ilyen, inkább nem szavaz. [1]
A szélsőségeknek (ultrabal, ultrajobb, ultraliberál) marad 5%, mely szerencsére parlamenti képviseletre önmagában nem elég. Viszont valódi, megingathatalan bázisszavazókat jelent, leginkább az ultrajobb számára, mert az ultrabal lassacskán kihal, az ultraliberális pedig párt híján nem szavaz, vagy kínjában átszavaz a legliberálisabb pártra.

Az a 35%-nyi ingadozó (politikailag tökéletesen meggyőződés nélküli és tudatlan) ember viszont mindig annak a pártnak a szavazóbázisához csapódik, amelytől adott helyezetben a saját túlélését/boldogulását reméli. A pártképviseleti demokrácia csődje, hogy a választásokat éppen azok szavazatai döntik el, akiknek semmiféle pártkötődése/ideológiája/közösségi világnézete nincsen. [2]

Az egzisztenciális félelem [3] és a demagógia [4] ezek által az ingadozók által szerzett legalább 13%-ot a Jobbiknak, úgy, hogy java részük a politika egészéből kiábrándulva (illetve a ballib média által sugalmazott "ezek mind egyformák" hihető, de bizonyítatlan állítást magáévá téve) otthon maradt. A maradékot megkapta a Fidesz és az MDF. A Fidesz/KDNP teljes szavazótábora megjelent az urnáknál [5]. A középbal szavazóinak fele viszont otthon marad [6]. A liberális bázisszavazók is többségükben otthon maradtak, mert nem volt kire szavazniuk, akik elmentek, azoknak szavazata megoszlott az SzDSz, az LMP és az MDF között.

Jegyzetek:

[1] 1998.évi parlamenti és 2009. évi EU parlamenti választások.
[2] 1990-ben sokan nem mentek el közülük, és nem szavaztak az MSzP-re. 1994-ben ugyanezek Horn Gyula nyakmerevítőjét üresen is megválasztották volna. 1998-ban Bokros átzavarta a felüket a másik oldalra, és 2002-től úgy tűnhetett, már ott is maradnak, nagyjából egyforma szavazóbázist biztosítva a két oldalnak, és a mér(l)eg nyelve szerepet a sunnyogó, szavazóbázisát végleg memutató SzDSznek. 2009-ben ugyanezek a népek Bokrost beszavazták az Európa Parlamentbe.
[3] Az anyagi/egzisztenciális és személyi/köz biztonság iránti igény. Magyarán a rend igénye.
[4] A Jobbik saját magát fényező és a ballib sajtó rettegő, nácizmussal riogató demagógiája egyaránt. A barom ballibek nem jöttek rá, hogy maguk mutatják meg kampányukban, hogy helyettük kire kell szavazni... (Ennyit a sokat emlegetett liberális szakértelemről. Még az ingadozók ostobaságát sem tudják nagy okosságukban felmérni.)
[5] Ezt a Fidesz, úgy látszik nem ismeri fel vagy el. Az egy tábor célja elérődött – ez a tábor egységes, bármikor mozgósítható, de ekkora, kész. Ha nem koncentrálnak az otthon maradt ingadozók elérésére, maguk mellé és urnák elé szólítására, a Jobbik komoly meglepetést szerezhet még nekik is.
[6] A Fideszes urak az ő nagy gőgjükben láthatóan ezzel sem számolnak. Úgykell nekik! Ettől koldulhatunk mi tovább.

Kisebb segg

2009-06-09T13:11:00.000-07:00

Létezik nálunk kisebb seggi kérdés.

A kisebb-nagyobb seggek – szinte illetve explicite pucéran – ott állnak a főutak bekötőútjainak torkolatában kuncsaftra várva. Szinte kizárólag a kisebbséghez tartozó hölgyekhez tartoznak.

Elkurvultunk. Észak Magyarország reménytelen kis falvaiban bizony ez komoly megélhetési forma. Budapesten is. Dunántúli falvak körül is, bizonyára. Persze nem a gazdag budai önkormányzatoknál. Bár ki tudja. Láttam a hatoson is, Martonvásár felé tartván. Minden kilométerkőnél.

Erről kussolnak a kisebb seggi joggvédők. Nyilván, mert a kurvaság nem kisebbségi vagy etnikai kérdés, illetve nem szükségszerűen és biztosan nem egészében az. A kurvulás gazdasági és erkölcsi kérdés. És a kisebb seggi joggvégők halmaza erőteljes közös halmazt képez azokkal a hölgyekkel és urakkal, akik Alsó Merániát ebbe a gazdasági és erkölcsi mocsárba taszították. Mellesleg a kisebbségi joggvédelem önmagában is jó üzlet.

Péntek reggelre, a negyven perces hajnali műsor után, melyet helyi kisebbségiek (érdemes kurvák és stricik, oly részegen, hogy a menetrendszerű összezördülés után a "geci" helyettesítette a "bazmegot", még a "Te geci geci!" nyelvi lelemény is elhangzott) szolgáltattak – mintegy utcaszinház jelleggel –, úgy döntöttem, hogy kiveszem a részem a kisebbségi jogvédő bizniszből. Kiadom az egyik szobát kisebbségi joggvédőknek terepmunkára, laboratóriumnak. Ennek kettős haszna van: én meggazdagszom végre (talán százötven adó és EU milliárdot költöttek ilyesmire az elmúlt években, én pár milliócskával beérném), másrészt ezek a világot a buda villa biztos, ámde a rögvalótól tökéletesen idegen közegéből szemlélő és itélő emberek is tanulnak valamit. Talán csak annyit, hogy nemcsak kisebb, de nagyobb, sőt egészen nagy seggek is léteznek. És talán éppen ők hordják azokat a fejük helyén.

Elkurvultunk.
Nemcsak ők. Mi mindannyian...
Olyat is láttam, hogy a dolgozó lányokat Gyöngyös határán rendőrautó tette ki állni a vártán.
Csaljuk az adót.
Mindent csalunk.
Legfőképpen önmagunkat.

5

Íme ringyónak állt egész nemzetünk!
Kurvák vagyunk mindahányan ebben
a Kárpát–medencényi kuplerájban! Fizetünk
stricinek, Madámnak, hogy helyünk legyen

a placcon vagy a Házban, mihez apánk
hordta a betont. Mosolygunk csábosan,
riszáljuk farunk, s ha végül alánk
tesz a kuncsaft, a Madámunk biztosan

lenyúlja, mit hozott ez a keserves,
mocskos munka. S míg mi irrigálunk
súlyos mellét kasszához nyomva levesz

még pár fityinget a permanganátunk
fejében. Vérünk, bérünk üres leves.
Övé a pénz, miénk a vész: rohadhatunk…

Ezt még 2001 szeptemberében írtam, a Hazám ciklus egyik szakasza, de sohasem volt ilyen aktuális.

Én kérek elnézést.

Azt mondják ezek a – végre! – rettegni kezdő joggvédő emberek, hogy a Jobbikot a mi rasszizmusunk, a cigánykártya kijátszása juttatta 15%-hoz. Hát nem. Lehet, rasszisták vagyunk, de nem jobban, mint bármelyik európai keresztény nép (a Kaliforniában élő illegális mexikói bevándorló, na az a rasszista, meg az az ország, ahol az állampolgárságot anyai ágon tartják nyilván vagy az afrikai törzsi háborúk résztvevői). Ha megnézed az OVB budapesti EB választási eredményeit, láthatod, hogy a budai kerületek a Jobbik számára fehér foltok. Ott rend van. Egy másik Magyarország. Amilyennek lennie kellene. Nem úgy Észak Magyarországon, ahol tarolt a Jobbik. Ott nincs rend. Ott Hátsó Meránia van. Hogy ezek az eredmények véletlenül a cigányság területi eloszlásával is egybeesenek, az ugyan nem a véletlen műve, de ez az etnikai képlet húsz sőt tíz évvel ezelőtt is létezett, mégsem volt sehol a Jobbik, vagy bármely hasonszőrű képződmény. Ez a mi kolektív szégyenünk, bár a liberális kisebb seggi jogg végők felelőssége. Hogy úgy mondjam, a Jobbik tíz éve még a spájzban sem volt, ma pedig már rendsen kijött a bodzalekváros üvegek mögül.

Rendet szeretnénk, azt szeretnénk, ha nem a farok csóváná a kutyát.

Fityiszes nagyjaink, mint olvasom, még mindig lekezelően bánnak a Jobbikkal. Remélem azért, hogy e mögött az oly ismerős gőg mögött titokban elgondolkodnak a miérteken is, és meglátják azokat a problémákat, amelyek hullámtaraján a Jobbik beszörfözött a politikába. És keresik az adekvát választ.

Remélem, hogy az annyira ígért elszámoltatás nem áll meg a politikai nagyhalaknál, hanem utoléri a HUMMERban öklömnyi szemekből álló aranyláncban pöffeszkedő Sztojka klónokat is. Mert HUMMERt nem lehet bodzaszedésből venni...

Tudom, próbáltam. Tíz üveg lekvárhoz is kurva sok idő, míg összejön a bodza...

(Home)land for Sale

2009-06-03T12:22:00.000-07:00

Nem szimpatizálok a Jobbikkal (Nem azért mert szélsőségesek*, hanem mert ostobák, kártékonyak, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem csupán Gy. F. elkövető bérencei, Morvai Krisztnástul, Gárdástul, etc.), nem az érdekel, hogy az ő szlogenjük-e vagy másé, de a Országos Választási Bizottság döntése, miszerint a "Magyarország a magyaroké!" szlogen alkotmánysértő, belecsöppentette azt a bizonyos utolsó csöppet.

Tessenek mán gondolkozni!

Ha a "Magyarország a magyaroké!" alkotmánysértő, nem lehet használni, kimondani, így nem igaz, akkor viszont az ellenkezője kell, hogy igaz legyen: "Magyarország nem a magyaroké!", mely állítás igazságtartalmának felismerődni látszanak körvonalai, viszont kimondani azért... Hát... Izé...

Különösen az indoklás tetszik:

"A vitában Halmai Gábor elnökhelyettes azzal érvelt, hogy a szlogen - szemben az Amerika az amerikaiaké! "befogadó"** szlogennel - alkalmas a választók rosszhiszemű félrevezetésére, és azt sugallja, mintha a törvényben rögzített 13 nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó állampolgárok nem tartoznának abba a közösségbe, amit Magyarország jelent."

Szóval azt hiszem, a liberális minimum most nálam maximumához ért.

A következményekért nem vállalom a felelősséget.

Jegyzetek:

* Előbb tessék megfelelően definiálni a szélsőségeséget, majd KÖVETKEZETESEN alkalmazni!
** Hasonlóan, Fejős Évike Vénuszlakókról szóló, "internetes szappanoperája csajoknak" nem lektűr, Antal József Justitiákról szóló űroperája lektűr.

Seabiscuit.hu - Overdose.us

2009-04-19T12:34:00.000-07:00

Nem tudom, hogy melyik ló hasonlítása a másikhoz helyénvalóbb. Seabiscuit volt előbb, az illendőség hát azt mondatja: Overdose a magyar Seabiscuit. Majdnem tökéletesen mindegy, bár Seabiscuit totálisan amerikai tenyésztés, Overdose pedig made in GB. De egy angol telivérnél kb. nyolcadíziglen már szinte mindenki rokona mindenkinek, függetlenül, melyik országban él a ló. És a tulaj magyar, Mikóczy Zoltán. Magyar ember (bár jellemzően nem anyaországi, Felvidéki) látta meg benne a lehetőséget, amikor senki más. Nem látványos szépség, nem igazán látványos pedigré, bár a felmenők között ott van Man 'o War, Seabiscuit nagyapja, de különben Boriék egyik lova sokkal szebb és sokkal parádésabb felmenői vannak... Maga Seabiscuit és a nagy ellenfél War Admiral. KIcsi a telivérvilág.

Hogy kerül a ló a politikába? Azon kívül, hogy ott mindig kilóg a lóláb...
Csak annyi, Viktorom kint volt a Kincsem parkban, a trónörökösökkel együtt. Töstérek és egyebek nélkül.
Gyurcsány Ferenc elövető pedig valahol testőrök gyűrűjében retteg.
Húsz évvel a rendszermutyizás után oda jutottunk, hogy a hatalom ugyanúgy fél, mint előtte... Egyelőre még nem kell március 15-e előtt széfbe zárni az írógépeket, és lelakatolni a stencigépeket... De ami késik, nem múlik. Tojástörvényünk már van.

Seabiscuit hazájában, amikor az első, rövid ösztöndíjjal voltam kint, mellbe vágott, ahogy a Mall körül keringett a hippire festett iskolabusz, és a megafon Bush idiotizmusásról üvöltött. Minden körben elhaladt a Fehér Ház kertjének sarka előtt, kizárt, hogy nem hallották...
Nálunk a Fiumei út ma délután rohamrendőrökkel lett tele, igaz csak a sisak volt náluk a zombifelszerelés csodás darabjai közül. "Nem tudom őriznek vagy kísérnek..." Nem tudom miért voltak ott... Mit biztosítottak. Ősi alsómerán simliskedés szerint a sisakon ott az azonosító szám - hátul. A főnök pedig aszonta, előbb ütni, aztán kérdezni... Ha homlokon csapnak viperával, utána már nemigen olvasod le a számot a távozó zombi tarkójáról.

Overdose nyert, a ló egy csoda, a többi gebéhez képest van még benne két sebességfokozat. A belga zsoké, aki az előző futamban szerintem ínhúzódást szenvedett, annyira verte a másik lovat, így hozva egy célfotós győzelmet, Overdose-nál talán elő sem vette a pálcát... Tán hat hosszal nyert.

Hogy azért a hányinger biztosan ne kerüljön el, a siker élősködői természetesen ott villogtak a ló körül. Farkasházy, rokonai, barátai és üzletfelei...

Önmagunk árnyéka

2009-04-18T12:46:00.000-07:00

Szánalmas az a nemzet, amelynek olyan alkotmánya van, ami megengedi, hogy ilyen olcsó eszközökkel ilyen sokáig fenn lehessen tartani egy csaknem mindenki számára nyilvánvalóan alkalmatlan kormányzatot. Az alkotmányunkat egy sunyi banda kalapálta össze húsz évvel ezelőtt, akiknek egyetlen cél lebegett a szeme előtt: nehogy vissza lehessen csinálni a rendszermutyizást. Majd’ húsz éve fetrengünk ebben az alkotmányos posványban, mint a disznó. Egyre soványabb disznó. Férges disznó. A férgek bezzeg jó kövérre híztak bennünk. Most kormányt alakítanak. Bélférgekhez méltón – árnyék(szék)kormányt. És szarnak a fejünkre. Nagy ívben.

Szánalmas az a nemzet, amelynek erkölcsi érzéke olyannyira visszafejlődött, hogy ilyen olcsó, hamis mosolyú simlist miniszterelnökévé tesz – és még örül is neki. Gordon megszorításaival foglakozunk, ahelyett, hogy megnéznénk mit hozott a csomagjában.
Libát. Illetve a hűlt helyét. Mert sajnos a libatolvaj egészen találó megjelölése ez embernek. Valójában enyhe jelző. A libákat ugyanis nem ellopták, hanem elrabolták, a gazdáikat pedig megölték. Kilenc halál szárad Gordon lelkén, Explicite. Közvetlenül. Ezzel még Gyurcsány Ferenc elkövető sem “büszkélkedhet“. Igaz, Gordon gyenge kis kezeivel nem vetett kötelet egyikük nyakába sem, csak éppen ugyanazzal a kézzel aláírásával hitelesített bizonyos papírokat, melyek felértek az illetők halálos ítéletével. Ne legyenek kétségeink! Aláírni most is fog. Csak még nagyobb tétben játszik. Velünk. Van otthon köteled?
És ez csak az érem egyik oldala. Az erkölcsi.
A másik, a Hajdú Béttel szorosan összefüggo oldal a szakértelem, hozzáértés és szakmai etika kérdése.
Alkalmas-e az ország válságmenedzselésére ez ember, aki éles gazdasági helyzetben hibás döntést hibás döntésre halmoz (Már a Hajdú Bét felszippantása is hiba volt adott időszakban, pláne az úgymond tulajdonosként hozott baromfihúsipari szakmai döntések. A felszippantásról nem biztos hogy maga döntött, de a többi biztosan az ő sara. Legalábbis a nevét adta hozzájuk.), majd, amikor a csőd már biztosnak látszik, kisíbol minden értéket a bukott cégből, magára hagyta a kifizetetlen beszállítókat, akik teljesítették a maguk vállalását, felnevelték és leadták azokat a kurva libákat?
Ha akkor normális csődeljárást folytatnak, nem síbolják át a pénzt a Wallisba (külön vizsgálatot érne, honnan is volt annak a vállalkozásnak a pénze, indulótőkéje, kitől, hogyan, milyen feltételekkel és miért kapott hitelt az indulásakor és később), az anyacégbe, a beszállítókat legalább részlegesen kifizethették volna. Hogy a szerencsétlen kifosztottak ne az öngyilkosságba meneküljenek a helyzet elől, hanem talpra tudjanak állni. Ezeknek a döntéseknek az egyszemélyi felelőse Bajnai Gordon, és ezzel az egy üggyel bizonyította mind szakmai, mind erkölcsi alkalmatlanságát arra, amit most vállalt. Együgyű lenne? Nem hiszem: a mosolya mást mond. Blaskó Péteren láttam ilyet, amikor annak idején Miskolcon a Tartuffe-öt játszotta.

Szánalmas az a nemzet, amelynek józan esze nem tiltakozik az ellen, hogy olyan emberek tételezik magukat szakértőnek, és vállalnak miniszteri szerepet egy szakértőinek csúfolt kormányban, akik életükben semmilyen értékteremto, alkotó (szakértői) munkát nem végeztek. Kiss és Szekeres, például, akik a KISZ-ből egyenesen az MSZP-be katapultáltak. A szocialista “munka” hősei. Érdemes élosködok, élenjáró síbolók. Szakértői a semmittevésnek és a semmit nem tevéssnek. Szekeres különösen fáj: egy egyetemre jártunk… Van még ebben a kormányban adócsalási szakértő, volt kartellezési szakértő, és nemzetbiztonsági szakértő, aki szakértelmét bizonyára James Bond filmekből szerezte (Stirlitzet nem hiszem, hogy látta, ahhoz túl fiatal). A jobb sorsra érdemes Hiller is bizonyított már oktatási szekértőként. Kell egy csapat. Nekünk ők kellenek. Ja, hogy téged nem kérdeztek meg erről? Érdekes, most hogy mondod… Engem sem.

Szánalmas az a nemzet, amely nem ismeri fel, hogy saját elméje és lelkiismerete, tudniillik az értelmisége velejéig korrupt és hazug. Az értelmiség, aki 2004. óta zengte Gyurcsány Ferenc elkövető dicshimnuszait, aki pár hete látványosan köpte arcul egykori kenyéradóját a rugalmas elszakadás hitleri taktikáját követve, amikor Putyin atyuska elcsapta érdemdús miniszterelnökünket, ez az értelmiség most nem olyan látványosan, de Gordonhoz dörgölőz. Ik. Hátha az elkövetkező két hónapban még elnyerhető lesz néhány kultturkampf-pályázatocka, támogatászocka, ösztöndíjacka, reklámocka a lapockának-szájtockának… Szégyenkezem miattuk. Szégyenkezem, mert mindközben egyetlen pillanatig sem mulasztották el az ellenzék szidalmazását, befeketítését, alkalmatlanságának bizonygatását, a kormányzati felelősségnek az ellenzékre tologatását.

Szánalmas az a nemzet, amely beéri igazság helyett joggal, szabadság helyett szabadossággal, demokrácia helyett mutyival. Ezt összeségében úgy hívják: liberalizmus. Melynek most alapfeltevéséről bizonyosodott be, hogy hazugság (legyek jóhiszemű – tévedés). A piac és a pénz ugyanis bármilyen szabályozásra képtelen ekkora méretekben. El kellene gondolkozni, hogy a korlátlan egyenlőség és szabadság eszméje nem ugyanilyen tévtan-e! El kellene gondolkodni azon, hogy az értékek relativizmusát mindenekfölött hirdető liberalizmus alkalmas-e egyáltalán az igazság érvényesítésére! Mert ha mindenkinek igaza van, akkor törvénynek érvényt csak a jog betűje szerezhet. Annak minőségéről pedig első kézből származó információnk van.

Szánalmas az a nemzet, amely elé kordonok és Godonok meredeznek, és nem söpri el egy kézlegyintéssel a kordonokat és a Gordonokat is. Nem mennek milliók az utcákra és terekre, hogy csendes méltósággal, jelenlétük számszerű erejével kényszerítsék ezt a szánalmas kormánypótlékot a távozásra, a demokratikus szabályok alkotmányunkban ugyan rosszul rögzített, de attól függetlenül, abszolútumként létező érvényesítésével. Vesd össze: a nép szava. De mi nem vagyunk nép, nem vagyunk nemzet. Igaz, normális országban ennyi lakosnak polgármestere és képviselőtestülete van, nem miniszterelnöke és kormánya… Főleg ilyen miniszterelnöke, és ilyen kormánya.

Szánalmas az a nemzet, amely ebben a helyzetben nem néz a körmére e kormány ellenzékének is. Nem azért, mert azok jobbak, vagy rosszabbak, vagy egyformák lennének emezekkel. Ezektől csak jobbak lehetnek. Azért, mert ez az ellenzék jelenleg ugyanolyan bénult, mint akit ellenez. Röhög ezen a szánalmas bandán, olcsó vicceket gyárt a rovásukra, és idióta szlogeneket böfög föl. Reménytelenség Bt.? És annak mi az ellenzéki változata? Remény Kft.? Nem látom a Remény Kft. üzleti terveit, nem látom, hogy mit tennének, hogy a szarból kihúzzák a céget, mi lenne az előállított termék, megteremtett érték, milyen technológiával és milyen üzemben csinálnák, ki fizetné az alapanyagot, miből fizetnék a dolgozókat. Csak azt látom: Korlátolt felelősségű társaság lesz…

Szánalmasak vagyunk.

Csak éppen senki sem szán bennünket. Röhögnek rajtunk csupán. A bohózat fázison már régen túl vagyunk: Alsó Meránia ma egyetlen nagy cirkuszporond, amelyen silány bohócok erőlködnek a ránk szakadt ponyva alatt. A legmagasabb színvonalú bohóctréfa, ha valamelyik kínjában elfingja magát. Mindehhez nekünk, nézőknek, sokadszorra kell megfizetni a belépőt, úgy, hogy közben már az ötödik garnitúra zsebes pakol ki bennünket a dísznek hazudott előadás alatt.

Lelki szemeim előtt látom, hogy Stephen Colbert Gordon meghívását tervezgeti a showjába. És mi majd röhögünk és a tédünket csapkodjuk. Minő diplomáciai húzás! Külpolitikai siker. És az is lesz, mert a magyar külügynek egyébre nincs esélye. Magára valamit is adó kormányzat ugyanis nem tárgyal ilyen bandával…

Szánalmasak vagyunk. És ostobák. Együtt és egyenként. Én, te, ő, mi, ti, ők…

Ellenség, ha elődbe áll - update

2009-04-04T12:32:00.000-07:00

Tegnap elgaloppíroztam magam. Nem voltam elég pontos, abban, hogy ki is az ellenség.

Well, ez hiba.

Ugyanis ezek az ultra-neoliberális maszlag-üzérek azonosan egyenlő halmazt képeznek az ún. ballib értelmiséggel, amely egyáltalán nem az a kritikai értelmiség, amelynek tételezi – hazudja – magát, egyszerűen mert annyira beásta magát a hatalomba, egyrész, mint ún. politikus és másrészt annak végbélnyílásán keresztül – lásd galandféreg. Különbség van ellenség és ellenség között: aki ott mereszti hájas vagy ványadt seggét a különféle bársonyszékekben és igazgatótanácsi fotelekben valójában veszélytelenebb, mint az ún. holdudvar.

Mert a politikuson ott az ismertség bélyege, nem tűnhet el, talán valahogy még számon kérhetők is lehetnek kiváló döntései (ostobaság, gazemberség vagy a kettő teszőleges arányú keverékének eredményei), de a holdudvar létezése annyira bizonytalan, mint a névadójáé: a politikai időjárásai viszonyok függvényében szívódik föl vagy tűnik fel.

Ennek vagyunk most tanúi: akik tíz éve a politikusok és Gy. F. seggét nyalták fölfelé egészen a garatjukig, most eszeveszett hátraarcba kezdtek. Elég, ha megnézed a HVG vagy a Hírszerző [1] publicisztikáit. Soha ennyi szoci-, Gyurcsányellenes és "megmondtam előre!" bölcsesség nem látott napvilágot még el e médiumok felületein, mint az utóbbi hónapokban. Horibile dictu, konzervatív, jobboldali szerzők publicisztikáit kezdték közölni...

Ez egyelőre gusztus kérdése, de ha ezeket az embereket, akik milliókat zsebeltek be a szoclib kormányok alatt ilyen-olyan jogcímen, pár hónap múlva meglátod a konzervatív oldalba beágyazódni, akkor jobb, ha megfogadod Gy. F. örökbecsű tanácsát, és elhagyod az országot, a kontinenst – Ázsiát ajánlom.

Jegyzet:

[1] Ők most ott tartanak, hogy egy huszonnégyéves, életében nem dolgozó macskajancsi mondja meg az őszintét a magyar társadalomról. Bizonyos gondolatai még értelmesek is, ha nem áradna belőlük ugyanaz az áporodott, érzéketlen, én jobban tudom nagyképűség, amely a rendszerváltási kísérlet óta mérgezi az országot. Különösen ajánlom tanulmányozni azt a toleranciát és szerénységet, amelyekkel a hozzászólásokat kezeli! A régi grafitty jut eszembe róla: "Szavazz a liberálisokra, vagy lelőjük a kutyádat!"
Ajánlanám továbbá a cikk szerzőjének és a hasonszőrűeknek, egy Mózes nevű ember által kőtáblára vésett ún. parancsolatot: "Tisztelt atyádat és anyádat, hogy hosszú életű legyél a Földön!" Ha nem lenne világos e parancs értelme, amennyire gyarló, etatista, élősködő, rugalmatlan és középszerű (összefoglava: posztkádári) elmémből telik, megmagyarázom: ahogy te bánsz szüleiddel, úgy bánnak majd veled a gyerekeid – ameddig te hagyod őket élni, addig élhetsz te is. Mert MINDENKI MEGÖREGSZIK, ez meg egyelőre megmásíthatalan természeti parancs, még Mózesénél is erősebb.

Ellenség, ha elődbe áll

2009-04-03T14:28:00.000-07:00

Hét legyen kit előtalál...

Egyedül vagyok. De kell-e a többi hat? Van egyáltalán ellenség?
Ki az ellenség manapság? Ki az, akire ezt az elsúlyosult szót ráégetheted, mint tüzes billogot?
A sportban ellenfelek vannak – tiszta sor.
A szakmában és a szerelemben vetélytársak – ez is világos.
Az ellenség a harcban veled szembeálló. Mégpedig élethalálharcban. Vagyis az ellenség az, ki az életedre tör – ilyen egyszerű.
Ma nincs háború (illetve más eszközökkel vívják), ki törne az életemre? Ki oltaná ki szándékosan?

Például, ha a közbiztonság úgy leromlik, hogy még a szubhumánok [1] is észreveszik, és azt gondolják, mindent szabad. De valójában azok a szerencsétlen szubhumánok az ellenségeid?

Nem! Az ellenségeid azok, akik szándékosan megszüntetik a közbiztonság fogalmát Magyarországon. Szándékosan gyenge törvényekkel, szétvert, személyében, gondolkodásában és társadalmi helyzetében demoralizált rendőrséggel, ostoba egyenlősdivel, hamis szolidaritás eszmékkel, hamis szabadságeszmékkel, hamis kisssssssebbségvédelmi eszmékkel, politikai korrektséggel, szemforgatással.

De nem vizsgáljunk ilyen szélsőséges eseteket! Tegyük föl, hogy Alsó Merániában kitűnő a közbiztonság, erősek és igazságosak a köztörvényes bűnözőket sújtó törvények, erős a rendőrség...

Akkor mikor kerül még veszélybe az életem?

Ha megszűnnek a saját újratermelésemhez szükséges eszközök. Nem tudok mit enni, nem tudok mit magamra ölteni, nincs fedél a fejem fölött, ha beteg vagyok, nincs aki meggyógyítson. Életkorokra lefordítva, születéstől a nyugdíjaskorig:

ha nem kerülsz szülőotthonba, mert a szüleidnek nincs munkája, ha anyád nem kap gyedet, mert az nem létezik, vagy sohasem dolgozott, ha dolgozik, pár hét után munkába kell mennie, különben elveszíti, mert nincs szülési szabadság sem
ha nincs bölcsöde és óvoda, hogy anyád dolgozni tudjon (ha egyébként téged leszámítva lenne munkája), amikor már nagyobbacska vagy, nincs gyerekorvosi hálózat, illetve a szüleid nem tudják megfizetni, ha nincs munkájuk, és nincs gyes, illetve nem jogosultak rá
ha az iskola olyan képzést ad, mellyel nem fogsz majd munkát találni, illetve nem követel, követelhet tőled semmilyen teljesítményt, mely közelebb vinne a munkához, sőt inkább esélyt ad, hogy rászokj a drogra, a szüleidnek nincs munkája, a gyerekorvost nem tudják megfizetni
ha kikerülvén az iskolából nincs munkád és lehetőséged sincs, hogy másféle képzettséget szerezz, nem tudod megfizetni az orvost, ha megbetegszel, ha családot alapítasz, nem tudsz hol lakni, mivel eteni a gyereked, nem tudod kitaníttatni, de még orvoshoz vinni sem, ha beteg
ha sohasem volt munkád, és úgy érted el a nyugdíjskort, hogy nem kapsz nyugdíjat, és a gyerekeid se tudnak eltartani, mert nekik sincsen munkájuk, nem tudod megfizetni az egyre gyakraban szükséges orvosi ellátást, de ha volt is munkád, és fizettél nyugdíjjárulékot, a pénzedet ellopta az állam vagy eljátszották a nyugdíjalapok (mindkettőt teljes törvényi háttérrel) ugyanott tartasz

Tehát az az ellenséged, aki elveszi tőled újratermelésed eszközeit.

Alapvetően úgy, hogy megakadályozza, hogy munkát találj. Megkadályozza a munkahelyek létrejöttét: rossz törvénykezéssel, rossz gazdaságpolitikával, rossz vámpolitikával; megakadályozza hogy munkához juss: az oktatás ellehetetlenítésével, az egészséged tönkretételével, az egészségügytől való elzárással, egyszerűen azzal, hogy élősködővé nevel.

Profitorientálttá teszi az egészségügyet, melynek az a vége, hogy te, a munka nélkül maradt nem jutsz hozzá, így tovább romlanak esélyeid a munkához jutáshoz.

Profitorientálttá teszi a felsőoktatást, esélyt sem adva a reális képzési igényeknek (munkahely) és a minőségi képzésnek (munkavállaló).

A nyugdíjazásból kiveszi a szolidaritás elvét, miután ellopta vagy hagyta eljátszani azt a pénzt, amit életed munkájával összegyűjtöttél, soha fel nem éltél. Öngondoskodásra kényszerít – alapok nélkül. (Végül élősködőnek bélyegez, akit a fiatalabb generációknak kell eltartani – és azzá is tesz.)

Az ellenséged tehát mindenki, aki az ultra-neoliberális maszlagot hirdeti és ilyen programokat valósít meg a fejed fölött, anélkül, hogy erre a felhatalmazásodat kérte volna. Ellenséged, aki megvet és öngondoskodásra, előrelátásra képtelen etatista élősködőnek bélyegez, mert azt gondolod, hogy az egészségügy és az oktatás nem lehet profitorentált, mert egészen másra találták ki őket, nem arra, hogy egyéni meggazdagodást szolgáljanak, mert nem nevezed gúnyosan élősködő nyuggernek azokat az öregeket, akik egy élet munkája után 27 000 forintos minimálnyugdíjon tengődnek, akik szerintük képtelenek az öngondoskodásra (mert egy másik rendszerben elzsákmányolt pénzüket a magát igazságosnak és szabadnak mondott rendszerben éppen az őket élősködőnek bélyegzők, rokonaik, barátaik és üzletfeleik lopták el), mert azt gondolod, hogy a szolidaritáson alapuló pozitív diszkrimiáció az egyetlen lehetséges út a cigányság társadalmi beilleszkedésére, mert azt gondolod, a közalkalmazott és köztisztviselő is ember, mert ő gyógyít, tanít és tart rendet, ha az őket is élősködőnek tartó jóemberek éppen hagyják és lehetővé teszik. A dolog pikantériája, hogy éppen a balliberális gondolkodás termelt ki Alsó Merániában egy valódi élősködő réteget, hibás gondolkodással, hibás törvényekkel, hamis szolidaritással, képmutatással, és politikai korrektséggel.

A mai szemforgató világban a politikában is ellenfelet illik mondani, mintha az egésznek bármi köze lenne a sporthoz, a tisztességes versenyhez. Ezzel azonban eltávolodik az ember a valóságtól.

Ellenségek vagyunk.

Bár mi nem törünk az ő életükre – még áttételesen sem.

De lassan lehet, hogy lesz rá igény...

Jegyzetek:

[1] Minden hagyományos vélekedéssel ellentétben a nem fehérgalléros bűnözéshez nemigen kell magasabb intelligencia, különösen fejlett neokortex, csak némi ravaszság és gátlástalanság – a hüllőagy erre éppen elegendő.

A népből

2009-03-16T15:57:00.000-07:00

A népből jöttem! – állítod vehemensen, igazolást keresvén soros gazemberségedre, amikor is éppen népedet árulod. El. Vagy ki. Vagy be. Ki tudja, melyik a tragikusabb?

A nyelv is árulkodik: ból-ből, ugyebár. Népből. Sohasem ba-be. Népbe? Ugyan! Ritkaság, hogy valaki visszamegy a népbe, ha már egyszer kijött belőle – mely, mint e kis dolgozat mutatja majd, szinte lehetetlen.

Akik sohasem voltak benne, azok persze bele-belemennek, még úgy is maradnak – mocsár a nép, még azt is szívesen el- és lenyeli, aki sohasem volt benne. Ellentétes előjelű belemenések Tolsztoj grófé és a magyar arisztokrata leszármazotté a lovardában (vö. szeneskocsis). Van a népben valami csábító, ahogy a repedtsarkú kurva őszintesége is vonz, ha már hervadt bájai nem is igazán hatnak érzékeidre.

A „népből jönni”, az annyi, hogy kijönni a népből?
Hogyan kell kijönni a népből?
Hát, nem egyszerű!
Gyilkos hajlamú zsarnokok gyorsan megtanulják ezt: ha mindjárt a hó elején elverik, a hónap végén nem jönnek ki a népből… És akkor ott állnak ám megfürödve, mert ha nem jönnek ki, akkor bizony benne vannak, és ez – Valljuk be! – elég keserves. Lásd később.
Persze, ha valaki nem jön ki belőle, megpróbálhatja beosztani a népet, ha pedig az sem megy, akkor kiosztani. Ehhez mindenképpen bonyolult és drága erőszakszervezetek kellenek, de talán megéri. Bástya elvts. legalábbis valahogy így gondolkodott. Az EU pedig szponzorálja avízágyút, tehát megondolandó...

Az a baj, hogy ha egyszer kijössz a népből – többé nem jössz ki vele.
Legalábbis nehezen.
Mert ez nem olyan egyszerű, hogy kiordítasz az ablakon, hogy „Ugye, azt most lehalkítod?!!!!”, amikor a nép gyermekének, a fortyogó agyú kamaszgyereknek mélynyomója háromszáz decibellel folyik ki a leharcolt, gazdájához igen hasonló korú – lehetőleg kissé idősebb – Astrából az utcára. De nem ám!

Mert a kamaszgyerek vagy beszól vagy lehalkít vagy a kettő tetszőleges arányú kombinációja – ha a népből, az ő népéből intézik a fenti szózatot hozzá! Ha még benne vagy, van tehát esélyed, hogy hallgat is rád a nép (illetve gyermeke, aki egyszerű, de sohasem egyszerű), igaz csak módjával, ügyelve, hogy tekintélye, mint népnek ne csorbuljon azáltal, hogy kegyesen odafigyel egyetlen tagjára – azaz saját magára. Egyáltalán, ki figyel oda egyetlen sejtjének panaszára, amikor a vér zubog, a gyomornedvek pezsegnek, hormonok dorombolnak, a hólyag és a herék feszülnek, hüvely nedvesedik, etc.

Ha kívülről, tehát nem a népből jön a szó, akkor a nép kamaszgyereke (érdekes opció még: „kamaszgyerekek népe”) úgy hagyja, vagy felhangosítja, vagy beszól vagy a három lehetőség nem tetszőleges arányú kombinációja (Az úgy hagyás és a felhangosítás sajnos nem kombinálhatók, pedig be szép is lenne!). Ha tehát már kijöttél belőle, a nép – az istenadta – egyáltalán nem is hallja, hogy rászólsz, vagy nem vesz rólad tudomást, vagy éppenséggel a szózatod kívánalmaival ellentétes kimenetelhez vezető indulatot ("Kia kurvaanyádvatte, hogy nekemugacc?!!!!") horgaszt föl benne a kívülről jövő intés. És főleg ebben a harmadik esetben kell ügyelni, mert a nép – az istenadta – valóságos és képletes –istenverte – mélynyomója még csak nem is Astrából, hanem a minimum negyed évszázados Wartburgból vagy Ladából, legalább ötszáz valóságos vagy képletes decibellel folyik ki az utcára.

Hiába jöttél ki belőle, és nem jössz ki vele, a nép mindenképpen és elkerülhetetlenül körülvesz (képes felütni a fejét a leglehetetlenebb helyeken, horribile dictu, a villád udvarán, vagy az irodád ajtaja előtt, az utcáról és egyéb közhelyes köz helyekről nem is szólva), és csak arra vár, hogy le- és elnyelhessen, és ha le- és elnyelt, te is el- és lenyeled őt. Keserű méreg ez, erősen pszichotoxikus, és azon veszed észre magad, hogy megváltozott tudatállapotban buja hörgéssel magadévá teszed a népet csak úgy, óvszer nélkül, mindenestül, szőröstől-bőröstől, indulatostul, fröcsögő nyálastul, de főleg nyelvestül – orálisan is kielégíted a bestiát! És ha benne vagy – forró, nedves érzés –, egészen jól ki lehet jönni a néppel, onnan belülről más értelmet nyernek a dolgok, a minimum negyed évszázados Wartburg és Lada, de még a húsz éves Astra is, meg a kamaszgyerek. Saját nyelvén szólsz hozzá, mely nyelv általában kivételesen gazdag a beszélgetőtárs szellemi képességei, felmenői, keresztény szakráliák, különféle exkrementumok és a nép által valami okból megvetett állatok katalogizálásban, oly mélységig, mely még a katalogizált objektumok szexuális szokásainak és viszonyainak ismeretéről is kimerítően beszámol. (Egyszerűen összefoglalva: „Ha le nem halkítodaztakibaszottszartkisköcsög, anyádbadugomfel a zempíhármat!!!”)

Ez persze nem jelenti azt, hogy egy kicsit visszamégy a népbe, aztán megint kijössz majd belőle, nem egy nosztalgikus lingvisztikai kirándulást tettél, ez az epizód azt jelenti, hogy bizony benne maradtál, benne voltál mindig, valójában nincs kiút, nem lehet kijönni belőle, csak felülemelkedni rajta, különben tapad rád a nép, mint a bogáncs.

A felülemelkedés pedig egészen más történet. Úgy már akár árulhatod is néped, semmi közöd hozzá.

Végre!

2009-02-19T13:23:00.000-08:00

Végre választott hazám is példaként állítja maga elé szülőhazámat!
Mondjuk negatív példaként, de a nullához képest ez legalább abszolúértékben kielégítőnek mondható eredmény.

Ma megtörtént, hogy a The New York Times leközölte azt az írást, melyben egy Martin Hutchinson nevű kommentátor arra mutatott rá, hogy Államok államadósága a magyar szintet közelíti (Ez szép teljesítmény, valljuk be büszkén!), az Államok válságkezelő programját A Nemzet Csalogányának hatéves működéséhez hasonlította, és azzal riogatott, hogy a jó Barack két év múlva talán ugyanúgy leböszmézi majd magukat, mint a nemzet Csakogánya tette azt híveinek seregével.

Köszönjük, Ferenc! Nélküled nem sikerült volna!

A különbség

2009-02-10T11:57:00.000-08:00

Itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy megláthasd a különbséget a konzervatív gondolkodó és nyikhaj libsi megmondóember között.

Az előbbitől végre megtudtam, hogy mit jelent konzervatívnak lenni a szó jó értelmében (Nem Árpád sáv, evtsak! De nem ám). És ez bizony vállalható konzervatívság már így, az én koromban.
Az a szép, hogy több kommentárt nem is kíván ez az interjú. El kell olvasni, és kész!

Az utóbbiban viszont gyönyörű iskolapéldáját találod annak, ahogy a bértollnok hazug csúsztatások halmazával tereli el a felelősséget kenyéradó gazdáiról, és hárít mindet - ránk. Már megint.

Rád is!

Mert bizony mi tettük korrupttá szegény politikusainkat, a mi silány, paternalista, posztkádári világfelfogásunk törte meg gerincüket az áratatlanoknak. Bizony a mi lelkükön szárad, hogy szegény zuschlag meg az a drága VII. kerületi pógármester (reméljük, a VI. kerületi is, hamarost, a város hercigéről* nem is beszélve) börtönben végzi.

Bijon, bijon.

Papp László Tamás szerint nem azért ábrándult ki a magyar pógár a demokráciából (az ún. önkormányzatiságból es) és lett korrupt az egész politikai osztályunk, mert a rendszerváltozás? hajnalán egy SzDSz-nek (Nem Sodium Dodecil Sulphate - SDS -, az egy nélkülözhetetlen detergens a molekuláris biológiában, szóval egy tiszta valami.) nevezett töredékpárt paktumokat erőszakolt a csírázó demokráciára; mert egy olyan alkotmányunk van, szintén nem kis részben ugyanezen rétegpártocska nem is olyan pillanatnyi befolyásának hatására, melyből mindenestül hiányoznak a politikusi teljesítmény mérésére, értékelésére és honorálására szolgáló intézmények (képviselői visszahívás, kormánybuktatás etc.); mert ugyanezen pártocska, mely a maga küszöb alatti létével csaknem pontosan annyi időt töltött kormányon, mint Alsó Meránia második legerősebb pártja, keresztbe szalmát sem tett az ellen az égbekiáltó nem csupán erkölcsi, hanem fizikai összeférhetelenség ellen, melyet az országzüllési képviselőség és pógármesterség jelent; mert ugyanezen pártocska, mely magát liberálisnak (tehát azon elv követőjének, mely az állam gazdasági szerepének minimumon tartását hirdeti) nevezi (mely hamis tudatnak a dolgozat szerzője is oly lelkes propagálója), szóval e liberális rétegpártocska buzgón beültette minden lehetséges állami cég igazgató és felügyelő tanácsába a tagjait (tudniillik az állam rossz gazda), és nem takarodott el onnan a picsába, amint a kormányzati szerepből virtuálisan ugyan, de közjogilag mindenképpen kilépett; mert ugyanezen törpepárt ellenzékinek hazudja magát akkor, amikor mindenben kiszolgálja volt partnerét, és ezt megteheti.

Szóval Papp László Tamás serint nem ezek miatt ábrándultunk ki. Nem a rendszerrel szembeni INTÉZMÉNYES, JOGI tehetetlenségünk ám a kiábrándító! Hanem mert egyszerűen ostoba, poszkádári, paternalista élősködők vagyunk.

A pártok szokásos felelősség-egybemosása sem maradt ám ki a dolgozatból! Mert bizony nem a Nemzet Csalogányának hat éves országlása juttatta az országot olyan helyzetbe, melybe Alsó Meránia csak a szokásos vesztes háborúk után szokott kerülni. De nem ám! Az egészről a Fityisz tehet, meg Viktorom. Mert titokban, aljas, posztkádárista módon ELLENZÉKBŐL ők kormányozták ide az az országot. Direkt!

Már csak azért olvasom el Papp László Tamás dolgozatait, hogy vajon tényleg olyan-e, mint Móricka, vagyis mindenről az jut-e az eszébe.
Hát az. Nem a pina, na.
Hanem, hogy paternalista meg posztkádári. De tényleg. Ha megnézed a 2020-as Budapesti Olimpiai Marháskodás-hoz írt véleményét (neki mindenről van, ugye, és természetesen az egyedül adekvát), hát még abban is fel tud sorakoztani egy "paternalista tőgyeken függeszkedő össznépi tehetetlenséget".

Ha már megmondóember: TótaW a hullott csillag, olyan szánalmasan szerepel a Heti Válasz vitájában, hogy az már arcpirító. Én kérek elnézést. Mondja már meg neki valaki, hogy csalhatalan megmondóember korszaka már elmúlt, ergo valami, csak azért mert ő mondja, már nincs úgy... Actually, manapság az ún. keresztény kurzus veszélyéről szájalni nem bűn, nem is hiba - egyszerű, kétkezi ostobaság.

Jegyzet:

* Tudtad, hogy a Főpógármesteri funkcióra annyira nincs szükség, hogy tulajdonosa az év közepén kéthónapos mongol lovastúrára mehet?

Fától az Erdő

2009-02-02T12:18:00.000-08:00

Azért érdekes, amikor az értelmiség tyúkszeméről mintegy leesik a hályogkovács, és attól kezdve már csak a szokásos szemellenzék akadályozza a clairvoyancéban, de az aztán alaposan.

Ezt olvastam ma:

A tábormentalitás öngólja, s a média égbekiáltó tudatlansága, s benne az egetverő konklúziót: a magyar politikai szekértáborok úgy viselkednek, mintha a nézetek etnikai törésvonalak mentén szakítanák szerteszét a közgondolkodást. Pedig hát ALSÓ MERÁNIA ugye egységes nemzetállam, tehát milyen etnikumokról is lenne itt szó?

Muhahhhhaaaaa!

Elemzőnk nem látja az ősfától az őserdőt, tehát egyébként tökéletesen helyes ténymegállapítását és következtetését saját maga kezdi kétségbe vonni.

Pedig...

Csak következetesen végig kellene vinni a gondolatot. Nem mondom, kellene hozzá bátorság. Esetleg annak felismerése, hogy a társadalom EGÉSZ szövedéke etnikai törésvonalak mentén hasadozott széjjel. Az újságírás és a politológia is - benne éles szemű, szemellenzős elemzőnkkel

Nehéz. Saját árnyék átugrása trambulin nélkül. Bekötött szemmel. Na jó, szemellenzővel...

Ki lesz olyan ügyes?

Megmonnyuk a zőszintét

2009-01-22T12:07:00.000-08:00

Új megmondóember tűnt fel jobbról, mármint a liberális oldalról [1], mely normális vidékeken a politikai hányinger jobb oldalán terül el, csak Alsó Merániában keveredett valahogyan balra. De az oldalak keveredésének nálunk igen mély hagyományai vannak (szar és máj, ugyebár), nem is ezzel foglakoznék, hanem ezzel a jóemberrel, Papp László Tamással, kinek a néhai TótaW-hez hasonlóan mindenről igen határozott, bár meglehetősen kiszámítható (féloldalas) véleménye van, és akinek a véleménye, akár csak annak idején a néhai TótaW-é azon a fura féloldalon igenis számít, nota bene, hivatkozási alap. Ideig-óráig, legalábbis, amíg nem jön a következő ügyeletes géniusz. [2]

Amiért most berágtam, az a hvg.hu-n olvasható publicisztikája, mely a Kádár János szelleme tovább kísért bombasztikus, ámbár jó ideje már minden eredetiséget elvesztett címet kapta. Anélkül, hogy elolvasnád, tudhatod, hogy mi van benne. A lényeg az apropó, a szövegen belüli finom csúsztatások, melyek az apropó tényeit sikeresen a szerző kénye-kedve szerint magyarázzák, és a végkövetkeztetés.

Apropó

Arról lenne szó, hogy egy közvélemény kutató cég felmérése eredményeképpen az derült ki, hogy a magyar lakosság 40 százaléka kulturálisan/társadalmilag liberális ugyan, de gazdaságilag etatista, legalábbis szívesen venné a Kádár rendszerben megszokott szociális biztonságot, 37 százalékunk kulturálisan/társadalmilag konzervatív, de ugyanúgy szeretné az állami újraelosztás nyújtotta hátteret, a maradék 23 százalék pedig kulturálisan/társadalmilag ultrakonzervatív, de gazdaságilag liberális, nem szeretne állami újraelosztást.

Magyarázat és csúsztatások

Papp ezt úgy fogja fel, mint a liberalizmus csődjét [3], és azzal magyarázza, hogy az emberek a rendszerek óta tartó paternalizmust szellemi beállítottságuk részévé tették, és erről sehogy sem akarnak letenni, a besték. Húsz évvel a rendszerváltozás? [4] után sem, a rest bitangok!

Papp szemében bűnös hozzáállás a szociális biztonságra törekvés, a legfőbb gonosz a társadalmi újraelosztás, a szolidaritás az ördögtől való, a legfőbb jó pedig a kaparj kurta igazsága (szabadsága).

Miért? [5]

Az emberek hetvenhét százaléka a társadalmi újraelosztás fenntartására szavazott. Furcsa szám ez, nagyjából megegyezik a lakosság azon részével, akik a rendszerváltás? előtt születtek, vagy inkább, akik teljes mértékben abban szocializálódtak [6]. Azt mutatnák a számok, hogy csak ezek az emberek vállalják a gazdasági etatizmust, míg a szabad gazdaságba születettek egyértelműen elutasítják. Ez ugyebár nevetséges, különösen, ha azt vesszük, hogy a felmérésnek az etatizmust elutasító huszonhárom százaléka kulturálisan ultrakonzervatív, mely Fityisz ide, Viktorom oda, általában nem jellemző az ifjúságra. Úgy tűnik tehát, hogy azok is gazdasági etatisták, akik azt valójában sohasem tapasztalták meg. Ilyen erős lenne az az ún. paternalizmus, melyből tizennyolc éve egy falatkát sem kapott egy egész nemzedék? Ez nevetséges. A rendszerváltás? utáni generációk éppen a paternalizmus ellenkezőjét látták, látják: ahogyan a kirabolt állam teljes sebességgel farol ki minden, állampolgárai irányába mutatott (elvárható) felelősség alól.

Talán az lehet az igazság, hogy aki nem a hamis tudatok elvei mentén éli az életét, az tudja, hogy összehasonlíthatatlanul szabadabb lehet akkor, ha az élete és biológiai, faji és szellemi újratermelése stabil rendszerek által biztosított, nem kiszámíthatatlan, önkényes és korrupt, a miszticizmus ködébe vesző mechanizmusok kénye kedve szerint "biztos", vagy többnyire nem. Tudja azt is, hogy a rendben egyén és társadalom szabadabb lehet, mint a káoszban [7].
Hogy a liberális gazdaságfelfogás törvényszerűen káoszba vezet, az talán minden gondolkodó ember számára világossá vált 2008-ban, de az, úgy teszik, nem világos a hamis tudatok elvei mentén élő megmondóemberek számára, hogy ez a gazdasági káosz az emberek életében célok, ambíciók elvesztésében, vagy egyszerűen a csupasz létezés megkérdőjelezésének szintjén jut érvényre és végeredményben nem szabadsághoz, hanem a vészforgatókönyv szerint a szabadságot tagadó rendhez is vezethet. Úgy tűnik, a megmondóemberek elfeledik, mivel is riogatnak más fórumokon: jön a Jobbik, ugyebár! A történelmi lecke egyszer már megmutatta, hogy a káoszból kétféle rend felé vezet az út: a valódi többségi társadalom (mely irányba az első lépés Marx szerint éppen a kapitalizmus legfejlettebb formája), vagy a diktatúra (bal vagy jobboldali hamis tudatok által (meg)vezetett állammonopolkapitalizmus) felé.

Miért is az utasítja el a szabadságot, aki a káosz létrejöttének akadályát, a demokratikus (elenőrzött) állami beavatkozást és újraelosztást választja?

Az abszolút szabad gazdaságban abszolút szabadságjogok érvényesülnek. Ez tökéletesen igaz. Alapvető emberi jog az éhenhalás szabadsága, a betegségek nem kezelésének szabadsága, az öregségben anyagi alapok nélkül tengődés szabadsága, sőt a tanulatlannak maradás szabadsága is. Ugyanez igaz akkor is, ha a társadalmat individualizáljuk, megszüntetjük benne a közösségi gondolkodást, a szolidaritás eszméjét, mely össztársadalmi szinten megint csak az állami újraelosztásban valósul meg. Ezt a „szabadságot” utasítják el azok, akik a nagy állami újraelosztó rendszerek fenntartását akarják. Tehát alanyi jogon járó nyugdíjat, alanyi jogú egészségügyi ellátást, és alanyi jogú iskoláztatást. És, furcsa módon, az elesettek, a lemaradók, a gyöngék (és igen, az élősködők! [8]) életben tartását is, a legelemibb szolidaritást. Igen, ez az ún. liberalizmus [9] csődje! Hála az Istennek! Egyelőre még nem sikerült elidegeníteni teljesen a lakosság döntő többségét.

De a megmondóemberek dolgoznak rajta. És nem riadnak vissza az elegánsnak éppen nem mondható, de annál látványosabb csúsztatásoktól sem. Mítoszokat teremtenek, és terjesztik őket, és mivel ők a megmondóemberek, a többség a mítoszt előbb vagy utóbb igazságként fogja fel.

Papp László Tamás dolgozatában a legfőbb csúsztatás a kádári paternalizmus árának eltagadása, annak agyakba mosási kísérlete, hogy a Kádár rendszer az állami újraelosztási rendszereket ingyen bocsátotta a polgárok rendelkezésre.

Hát egy lófaszt, Kedves Uram!

Amikor 1984-ben (Muhaha! Hódolat Orwellnek!) munkába léptem, gyógyszeroldatkészítő szakmunkási fizetésem kemény 3700 Ft volt, adót viszont nem fizettem, egy buznyákot sem. Gondolja bárki is, hogy az általam megtermelt érték az a havi kb. 4000 Ft volt, melyet a nyugdíjjárulékkal együtt kaptam? Ismételten egy nagy lófaszt! A munkával megtermelt érték nagyobb részét az állam elvette. Mintha adóznék. Ennyit az ingyenességről.

De – lo and behold! – rám költötte, sőt előlegbe is adott jócskán! Már az előző két évben is, amikor a gépész üzemmérnökséggel birkóztam Kecskeméten [10], és annál inkább a következő öt évben, amikor a Veszprémi Egyetemre jártam. Nevetséges térítés ellenében kollégiumot, ebédet és tankönyvet adott. Kifizette a vakbélműtétem és kórházi utókezelésem árát 1989-ben, nem kellett felfordulnom holmi perforálódás miatt, fedezte két fogam kihúzását és két másik betömését. Mindeközben működő települési, kulturális és közlekedési infrastruktúrát, stabil közbiztonságot nyújtott, gyarapította az országvagyont, melyen belül érdekes módon olyan helyeket is létesített, ahol az emberek értékteremtő munkát végeztek, mely megtermelt értékből adóztak, és munkabérhez jutottak. És így tovább.

1989-ben még úgy volt, hogy amint végzek, egy magasabb értéket termelő munkával mindezt sikerül majd visszafizetnem. Hát nem jött össze…

Az állam azonban mindvégig tette, ami egy állam kötelessége, ha polgáraitól beszedi érte az árát.

Mintha az utóbbi nagyon is működne részben liberálisok által megálmodott társadalmunkban, az előbbi azonban még csak nem is akadozik – egyszerűen nincs. Sőt, a felhalmozott országvagyon is szőrén-szálán eltűnt a nagy szabadságban. Nyilván morzsáiból kifizették a mindenkori megmondóemberek mindenkori megmondásait is.

Végkövetkeztetés

Papp végkövetkeztetése egyszerűen zseniális:

"De a pártállamnak lassacskán húsz éve bevégeztetett, a társadalom azonban „úgy maradt”. Hisztérikus bizalomhiánnyal párhuzamosan létezik a messiás- és fétisigény. Miközben a lakosság a politikai elitet en bloc kárhoztatja, mondván, hogy „ezek” lopnak, csalnak, hazudnak, ugyanakkor továbbra is őtőlük várja a csodát, a juttatásokat, hogy a semmiből bőségszarut varázsoljanak. Holott a paternalizmus nem kegyosztás, hanem végtelenül nyers, hatalmi önzés. Alkotmányozáshoz elég pár hónap, tulajdonosváltáshoz néhány év, a népi mentalitás felülíródása azonban sok évtizedet igényel. Ezzel a gond csupán annyi, hogy Magyarországnak nincs erre plusz ötven éve."

Ez bizony így igaz.
Lenne.
Ha paternalizmus az lett volna, amit Papp akar az agyakba mosni – ellenérték nélküli ajándékosztás. Azonban, bármily sajnálatos, nem az volt. Megfizettük az újraelosztás árát, ahogy a fejlett jóléti államok polgárai megfizetik adó formájában. Megkaptuk ennek ellenértékét, ahogy a fejlett jóléti államok megkapják azt.
Érdekes, hogy adót most is fizetünk, mégis csak azt kapjuk, amit Móriczka, mikor Mikulásra a seggét tette ki az ablakba. Sőt még válságot is hozott nekünk a Télapó. A pénzünkért.
A nép nem csodát, juttatásokat vár, hanem befizetett adója és járulékai után az ellenértékül járó szolgáltatásokat, nyugdíjat, egészségügyi ellátást, közoktatást, sőt infrastruktúrát és közbiztonságot is. Ma mindezek nyomokban sincsenek.
Csak nem azért, mert a szabadság örvén rendre ellopták az adónkat, ellopták az országvagyont, elkoptatták az infrastruktúrát, erőtlenné tették törvényeinket? Csak nem azért, mert valamennyi nagy rendszer kasszája üres, sőt azokban a vákuum uralkodik?
Nota bene, azért röpke pár év alatt "felülírták a "népi mentalitást", olvasó országból reklámzabáló birkák lettünk, akik Győzikét és Majkát bámuljuk a tévében, és fogyasztjuk mindazt a gagyit, mely a gazdagabb országoknak már nem kell. Mi ez, ha nem a liberalizmus sikertörténete?

Viszont nagyon figyelj a zárómondatra! Gondold végig:

A népi mentalitás hibás, mivel felülírásra szorul,
A hibás mentalitás felülírására nincsen időnk, ergo
A népet kell felülírni, azaz: "Cseréljük le a magyarságot a Kárpát medencében!"

A kérdés: Ki jöjjön ide helyettünk? Nyilván egy olyan nép, melynek népi mentalitása nem hibás, azaz gyökereiben is szélsőségesen piacpárti, kulturálisan teljesen szabadelvű.

A piaci legyekre gondolnék. Minden követelménynek megfelelnek, és elegendően szaporák is, hogy a hiányt hamar kitöltsék.

Tanulság

A tanulság egészen kurta, mint a mackó farka: nem Kádár, hanem a szürke eminenciás, Aczél György elvtárs szelleme kísért. Nem kicsit, nagyon.

Jegyzetek:

[1] Egyesek szerint Izrael önkéntes, ámde annál szorgalmasabb ügynökeként, de ez teljességgel bizonyíthatatlan nyugati hungarista állítás. Linket nem kapsz, mert a baromságot terjesztjük, de nem reklámozzuk.

[2] Kiválasztásuk elméleti alapjait eddig nem sikerült tisztáznom, ugyanis a kontraszelekciós mechanizmusok e körben egyformán érvényesek, tehát lehet valamilyen finomabb rétegződés, hatalmi hálózat még a gabalyon belül is, melyet nem ismerek, de nem is kívánok megismerni.

[3] Ez (ha nem akarok durvább lenni) ízlés kérdése. Most, amikor az amerikai neokonzervatívok megvalósította, és a nyugati, vagy nyugatosuló világra erőszakolt, de liberális gazdasági gondolkodás ebbe a kiváló válságba sodorta (kényszerítette) a világot, amikor lokálisan a dilettáns (bűnöző) módon végrehajtott piaci átalakítás, és gazdasági liberalizáció nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi szarba nyomta az országot, ezt inkább erénynek tekintem. Sőt, az egészséges jövő zálogának. Mert azt gondolom, ami jó a liberalizmusban, az a szabadságelvűség érvényesülése a kultúrában és a társadalomban – és nem a gazdaságban.

[4] Húsz évvel a rendszerváltozás? után Kádárral riogatni – ez nemcsak ízlés, hanem elmeállapot kérdése is. A riogatóé és a riogatotté. Vagy ha nem elmeállapot, akkor a morál hiányának kérdése. De nevezhetjük egyszerű, kétkezi arcátlanságnak is.

[5] Nem tudom, illetve sejtem, az ok ugyanott keresendő, mint az értékek relativizálásának, a közösségen alapuló társadalom lebontásának és az individualizmus erőszakos elterjesztésének oka. A célokat is csak sejtem, de azt még inkább megtartom magamnak. Tudod, a liberális igazsága (szabadságelvűség, mármint hagyományos értelemben, ahogy egyáltalán értelme lenne) kizárólagosságának fanatikus hívője, tehát a szabadságelvűség nevében nem enged meg semmi más igazságot. Nem paradoxon? „Szavazz a liberálisokra, vagy lelőjük a kutyádat!”

[6] KSH 2001 népszámlálási adatok alapján becsülhető.

[7] Vö. ”Jöjj el szabadság!/Te szülj nekem rendet!”

[8] Evolúciós szabály, hogy sikeres élősködők (önző egyedek) egy fajon belül csak korlátozott számban lehetnek, mert az önző stratégia hamar visszájára fordul. Ez egészséges populációkra igaz. A miénk nem az.

[9] Jó lenne már, ha mindenki megértené, hogy a modern liberalizmusnak semmi köze a szabadságelvűséghez, sokkal inkább ügyes álca, melyet kisebbségek használnak arra, hogy a többség ellenében előnyhöz jussanak [5 és 8].

[10] Győztem ugyan, évfolyam második voltam, asszem az első két félévben, azonban nem győztem a gépészek arcátlanságán, így a harmadik végén könnyek között elköszöntünk. Ezt a három évet tehát a rendszer élősködőjeként [8] töltöttem, még ha nem is ez volt a szándékom. Sokat akar, nem birja. Szarka, farka. A rendszer viszont elbírta ezt is, sőt adott még egy esélyt. A mostani nem ad. Elsőt sem [11]. Egy fikarcnyit sem. Meg kell küzdeni minden milliméterért, miközben az ellenfelek mindegyike más és más szabályok szerint játszik, és a fair playt hírből sem ismeri. Ez a szabadság mostanában.

[11] Ez évben a felsőoktatásban kb. hatezer fővel több BSc oklevelet adnak ki, mint ahány Mester fokozatú hely indul. Ez lehet, hogy így normális, ha a versenyt normálisnak tekintjük az oktatásban, de annak a hatezer diplomásnak senki sem fog munkát adni. Amikor hazajöttem az Államokból, olyan kilátástalanak tűnt, hogy három év NIH után PhD-vel normális állást kapjak, hogy regisztráltattam magam munkanélkülinek. Már akkor is riasztó volt a fiatal diplomás munkanélküliek száma. Mi lesz most. Tudom. Szabadság. De azt tudod, hogy hivatalosan nem szabad valakit a végzettsége alatt foglalkoztatni?

Something Fucking Wrong

2008-12-18T10:04:00.000-08:00

Fekete hajú kislány, fekete szemű; tágra nyílt farkasszemek, mondja a spanyol mondás, de ez most még nem igaz, kislány még, van még vagy két éve, mire farkas, vagy latinul lupa lesz belőle, sok választása nincs a mi környékünkön.
Most csak az anyja, vagy az apja küldte le a közértbe, kis bolt a Nagy fuvaros és a Kis fuvaros utca sarkán, a forgalom legjelentősebb hányadát az alkohol adja, de a kislány most nem azért jött. Ismeri őt a boltos, megkérdi, nem odalöki, ahogy magyarhonban szokás, farkasszemű ő is:
- Mennyiért adjak parizert?
A kislány mutatja a pénzt, javarészt ötforintosok, bronzszinű oszlop, negyeddollár összesen, egy kibaszott nikkel:
- Hetven forintért...
- Adhatok baromfipárizsit - Észrevetted, hogy a magyar a baromfipárizsit nem mondja parizernek?
- Amelyik olcsóbb! - válaszolja a gyerek.

Valami itt nagyon nincs rendben.

Hazudunk éjjel, hazudunk nappal

2008-12-15T13:53:00.000-08:00

Ide írok, mert a szép, tiszta irodalmi bogomat bemockolja a fránya, huncfot politika.
Szóval, tegnap a MÁV vezetői azt ugatták, hogy a sztrájk nem érinti a vasúti közlekedés egészét, blablabla, blablabla.
Ma, mint minden reggel, átvágok a Keletin, melyen keresztül a vasúti közlekedés egészének jó nagy része átmegy (Bemegy és kijön, na! Ilyen szarul csinálták meg a Budapesti pályaudvarokat. Elkúrták, de még két századdal előbb, nincs új a magyar nap alatt.), na, a vadi új elektronikus menetrendi táblát be se kapcsolták, illetve áram alatt volt, de vak.

Oda jutottunk, hogy reflexből hazudunk, a hihetőség minimális igénye és következmények minden mérlegelése nélkül.

Ide jutottunk. Heti Válasz, fanyaloghatsz, nem kell elolvasnod. De jobban tennéd, még ha vérlibsi is vagy. Mondjuk kíváncsiságból. Mint a régi vágású plébános a Tőkét. Mit is mond az ördög bibliája?

Ugyanitt Trabant eladó, mondhatnám Kohn nénivel, ha már Heti Válasz.
A magyar oktatásügy két nagyívű tönkretevője, Pokorni és Magyar urak vitatkoznak egymással, tulajdonképpen azon, ki is kúrt nagyobbat el ezen a kilencvenes évek közepéig úgy-ahogy még működő alrendszeren. Mindkét urat egyformán sújtja ellenszenvem, de Magyar úr pökhendi, magabiztos cinimusa egyenesen vérlázító. Főként az, ahogyan a bolognai áttérés áldozatait, ti. a "kísérleti" évfolyamok hallgatóit, egy vállrándítással elintézi, mondván:

"Nem baj. Rá kell majd jönniük, hogy nem ugyanazt rövidebb idő alatt, hanem mást kell tanítaniuk. Ennek a nemzedéknek a 40 százaléka tanul felsőoktatásban. Micsoda pazarlás lenne, ha öt évig képeznénk őket továbbra is olyasmire, amire a munkaerőpiac nem is kíváncsi. Most három év után dolgozhatnak, az elitképzés pedig a kétéves mesterszinten valósul meg."

De baj, abszd meg! Akiknek a pályáját a szar képzésekkel farba kúrjátok az elején, azok emberek. Nem idióta kísérleteitek, gazdasági és történelmi leckéztetésetek tárgyai és alanyai. Akik a tenterveket elkúrták, az általatok kinevezett egyetemi professzorok és rektorok.
A hallgatóm, most végzős a BME vegyészkarán, amikor meglátta az ún. "elitképzés" "mesterszintű" tantervét, amely 70 (hetven!!!!) %-ban megegyezett azzal az anyaggal, melyet BSc fokozaton felvehető tantárgyként már hallgatott, meglehetős lépéseket kezdett el fontolgatni. És ez így fog sújtani még legalább három évfolyamot. Mire is kíváncsi a munkaerőpiac? Van annak az embenek fogalma a munkaerőpiacról, aki soha életében nem dolgozott?

Másik sikertörténet a Pokorni úr álal végigvert felsőoktatási integráció. Well, ennek eredményéről valamint folyományairól, az ún. ppp beruházásokról érdekes módon megint Magyar úr mondta meg az őszintét:

"A Semmelweis Egyetem például Európa legnagyobb orvosképző helyévé válhat."

Ja, ha jól tudom, a Központi Könyvtár rekonstrukció miatt zárva. Viszont a nyitás ideje nem tudott, és megy a pletyka, hogy egyetlen tollvonással meg fogják szüntteni, merthogy minek az...
Alsó Merániában pedig a haraszt sohasem zörög hiába...

ReVolutioner

2007-11-28T14:40:00.000-08:00

Ezt találtam:

Lovakrul

2007-10-20T05:56:00.000-07:00

Jövőre lesz száznyolcvan éve, hogy megjelent Széchenyi Lovakrulja.
Magyarország modernizálása motorjának egyetlen hengere első magyarul napvilágot látó írásos eszmefuttatásában a lóverseny, a lósport hazai meghonosításában kiváló szimbólumot adott a modernizálásnak és kórtörténetet állított föl a nemzetgazdaság állapotáról.

Ha úgy vesszük, a lósport, a lóverseny a modern, működő Magyarország szimbóluma.

Ha úgy vesszük, ma is – még inkább.

Sajnos negatív értelemben. Magyarország ma nem működik. A szimbólumok világában tehát a lóversenynek, a lósportnak is vége.

És hogy úgy van!

Az ügető helyén egy újabb, ezúttal megapláza éktelenkedik, az ország egyetlen európai színvonalú, nemrégiben felújított pályája helyett egy betonszörnyeteg terebélyesedik, melynek szörnyeteg voltát a tulajdonosok még a PR hadjáratban is kihangsúlyozzák, a Gozillára és King Kongra tett optikai utalásokkal. (Az ország állapotját mutatja, hogy King Kongot sikerült egy orángutánra cserélni, de mindegy, nekünk így is jó.)

Volt szerencsém Kaliforniában, Santa Anitában meglátogatni a versenypályát, az istállót. A (ló)sportfofgadás mindenütt a világon bombaüzlet. Nálunk csőd.

És ha már csőd:

Három év múlva lesz esedékes a Hitel megjelenésének száznyolcvanadik fordulója. Kíváncsi vagyok akkora csak a hitelünk veszik el teljesen, csak a hitelrendszerünk omlik össze, vagy az egész országot szanálják majd.

Lépések történtek, az állami hitelfinanszírozó bankot magánkézbe adták, tehát, ha az állítólag 8000 milliárdnyira eladósodott magyarság csődbe kerülne, még annak se lenne esélye, aki eddig az államnak tartozott.

Bizonyára jól van ez így.

Kedves Grófom!

A lóverseny haldoklik, az ország haldoklik, ön meg már halott is!

Még reménykedem, hogy könyveinek kétszázadik évfordulóján már csak röhögök ezen az egészen. De ennek kicsi az esélye. 2028. 2030 – túl közel van. Én hatvan fölött leszek ugyan, majdnem annyi mint Ön, amikor meghúzta, így lehet, hogy már együtt röhögnénk, de röhögni fentről is lehet. Azonban nem ez az akadály, hanem a tehetelenség. Úgyis, mint impotencia, úgyis, mint a rendszerek mozdíthatalansága.

Föl kéne támadni, gróf úr!

Mink mostan ünneplünk, a hatalmasok pedig rettegnek, az ünnep körüli biztonsági hisztéria a bolsi éra március tizenötödikéit idézi. Tudom, azt ön sem szerette. Az írógépek ugyan nem kerülnek széfbe, de egyébként... Gumilövedékkel nem fognak lőni. Csak éles lőszerrel, bizonyára.

Jól tudja, mi az, elég durva kalibert használt.

Nem kellett volna. Élni kellett volna még tíz évet, a szemét rajta tartani a Kiegyezésen, talán most nem itt tartanánk.

Legalább most támadjon föl, bassza meg! Egy huszártiszt nem futamodhat meg így! A Haza van veszélyben, legalábbis ami megmaradt belőle!

Mert itten aztat árulják. Ki és el. Mit tudtak erről az ön politikai ellenlábasai! A legutolsó is ezerszer tisztességesebb volt a mai legtisztábbnál.

Csak hogy tudja, hol tartunk.

Mály tisztelettel:

Balfrász

Mosthatja vér is

2007-05-25T18:42:00.000-07:00

ilyenek vagyunk:

Kiutasították Amerikából a magyar kulturális attasét

De legyen valami igaz és szép is, mert ő is mi vagyunk, remélem legalábbis:

József Attila

A VÁROS PEREMÉN

A város peremén, ahol élek,
beomló alkonyokon
mint pici denevérek, puha
szárnyakon száll a korom,
s lerakódik, mint a guanó,
keményen, vastagon.

Lelkünkre így ül ez a kor.
És mint nehéz esők
vastag rongyai mosogatják
a csorba pléhtetőt -
hiába törli a bú szivünkrõl
a rákövesedõt.

Moshatja vér is - ilyenek vagyunk.
Uj nép, másfajta raj.
Másként ejtjük a szót, fejünkön
másként tapad a haj.
Nem isten, nem is az ész, hanem
a szén, vas és olaj,

a való anyag teremtett minket
e szörnyű társadalom
öntőformáiba löttyintve
forrón és szilajon,
hogy helyt álljunk az emberiségért
az örök talajon.

Papok, katonák, polgárok után
igy lettünk végre mi hű
meghallói a törvényeknek;
minden emberi mű
értelme ezért búg mibennünk,
mint a mélyhegedû.

Elpusztíthatatlant annyian,
mióta kialakult
naprendszerünk, nem pusztítottak
eddig, bár sok a mult:
szállásainkon éhinség, fegyver,
vakhit és kolera dúlt.

Győzni fogó még annyira
meg nem aláztatott,
amennyire a csillagok alatt
ti megaláztatok:
a földre sütöttük szemünk. Kinyilt
a földbe zárt titok.

Csak nézzétek, a drága jószág
hogy elvadult, a gép!
Törékeny falvak reccsennek össze,
mint tócsán gyönge jég,
városok vakolata omlik,
ha szökken; s döng az ég.

Ki inti le - talán a földesúr? -
a juhász vad ebét?
Gyermekkora gyermekkorunk. Velünk
nevelkedett a gép.
Kezes állat. No, szóljatok rá!
Mi tudjuk a nevét.

És látjuk már, hogy nemsoká
mind térdre omlotok
s imádkoztok hozzá, ki pusztán
a tulajdonotok.
De ő csak ahhoz húz, ki néki
enni maga adott...

Im itt vagyunk, gyanakvón s együtt,
az anyag gyermekei.
Emeljétek föl szivünket! Azé,
aki fölemeli.
Ilyen erős csak az lehet,
ki velünk van teli.

Föl a szívvel, az üzemek fölé!
Ily kormos, nagy szivet
az látott-hallott, ki napot látott
füstjében fulladni meg,
ki lüktetését hallotta a föld
sok tárnás mélyeinek!

Föl, föl!... E fölosztott föld körül
sír, szédül és dülöng
a léckerités leheletünktől,
mint ha vihar dühöng.
Fujjunk rá! Föl a szivvel,
füstöljön odafönt!

Mig megvilágosúl gyönyörű
képességünk, a rend,
mellyel az elme tudomásul veszi
a véges végtelent,
a termelési erőket odakint s az
ösztönöket idebent...

A város peremén sivít e dal.
A költő, a rokon,
nézi, csak nézi, hull, csak hull a
kövér, puha korom,
s lerakódik, mint a guanó,
keményen, vastagon.

A költő - ajkán csörömpöl a szó,
de ő, (az adott világ
varázsainak mérnöke),
tudatos jövőbe lát
s megszerkeszti magában, mint ti
majd kint, a harmóniát.

1933 tavasza

Sünmalac

2007-05-23T18:30:00.000-07:00

Ígérem utoljára az Index "magyarjáról".

Szóval, ha bebaszol, könnyen elbaszod, és lebaszod ahelyett, hogy megbasznád, a kibaszott életbe! Engem meg fölbaszol.

Látod, mennyi szép igekötő létezik a magyar nyelvben.

Ifjú Gárda

2007-05-20T16:55:00.000-07:00

Az én időmben, korokkal ezelőtt, ezt mi, Ifjúgárdisták csináltuk. Nagyon szerettem az egyenruhánkat, főleg a surranót meg az anorákot. Eccer országos harmadikok lettünk Polgári Védelemből. Salgótarjánban.

És milyen jó is volt március tizenötödikén tüntetőket verni... (Ha ezt komolyan veszed akkor valóban vagy hülye vagy, vagy nagyon fiatal vagy a kettó teszőleges kombinációja... :) )

Korrektorsirató

2007-05-19T08:05:00.001-07:00

Hiányzik egy szakma. A cica vitte el, illetve - ne bántsam ezeket a csodálatos ragadozókat! -, az ún. technikai fejlődés, a gyorsuló idő ragadta magával a pokolba vezető úton.

Mindenképpen kár érte. Értük.

Itt, Amerikában leginkább az Indexből tájékozódom. Nem azért, mintha túl objektív lenne, csak mert a hangja és világlátása egykor közel állt hozzám és megszoktam - nagy erejű a tehetetlenség törvénye.

Vagy egy fél éve - lehet régebben? -, azonban ugrásszerű romlás következett be a lap nyelvi minőségében. A ba/be, ban/ben szintű hibák mindennapossá váltak, még olyanok kezéből is, akik magukat szépírónak tekintik. Az ikes ige ragozása többé nem követi a nyelv talán utolsó barokkos virágainak (szinesítőinek) kölönálló szabályait. Amikor a "találkozok"-kal találkozom, szenvedek. Mintha a Plain Language Iniciative lépett volna életbe az Indexnél is.

Az elírások pedig egészen zavarbaejtőek. A kedvencem az Atlantis űrálomás volt pár hónapja, a legfrisebb Kolumbusz partraszállásának legújabb dátuma: 1942. D-nap, véreim!

Ez ellen a lecsúszás ellen négy dolgot lehet tenni:

Felhagyni a kontraszelekcióval, és megszabadulni a tehetségtelen, igénytelen kollégáktól.
Felvenni egy korrektort.
A kettő együtt.
Tegyetek rá WIndexet!

Csontváz a szekrényben

2007-05-11T18:50:00.000-07:00

Valaki bizonyára ott tartja.

Kádár János csontvázát legalábbis.
Ismétlem, nagyon szégyellem magam a tett miatt.

Még inkább az Index reakciója okán.
De már nem csodálkozom semmi híren, ami Iszapsztánból jön.

Azt nem tudom, hogy ki az afsz az a Bede Márton. De nem is érdekel. Még a neve is hamis. A humora is. Nem humor, provokáció, hogy a blogok tele legyenek a nevével. Hányinger. Keress rá a fotójára, elárul mindent. (Persze a világ kicsi, a keresőszavakkal TótaW-re akadsz, de végül is majdnem mindegy.) Szóval róla elég ennyi.

Az viszont tudom, hogy kicsoda Kádár János.

A fiatalabbak kedvéért:

Kádár János volt a diktátor.
Tudod, a diktátorok azok azok a cúnya bácsik, aki kirabolják a saját népüket, közbe' meg palotákat építenek maguknak. Ja, az nem Kádár. Ez a fícsör leginkább a rencerváltás miniszterelnökeire illik. Tisztelet a kivételenek. Meg a halottnak. Bár ez nem igazán divat.

Kádár János volt a helytartó.
Tudod, a helyetartó az a cúnya báci, aki egy idegen hatalom kénye kedve szerint kormányoz egy országot. Az afszba! Ez sem igazán Kádár. Valahogy az oroszok seggnyalójának országában mindig nagyobb volt a relatív és abszolút szabadság, mint bármelyik más bolsevik országban. Akkoriban minden tekinteben a térség vezető országa voltunk. Most a sereghajtók. Kíváncsi vagyok például, miféle érdeke volt az országnak az első ún. demokratikus kormány idején elsőként a TELJES mezőgazdasági feldolgozóiparunk (papír, olaj, konzerv etc.) gondolkodás és mindenféle lelkiismerei kétely nélküli idegen kézre adása. Vagy figyeld azt az a kormányt, amely T. József elkövető agrárminiszterré tételével aztán magát a mezőgazdaságot is kivégezte (a szellemi termékek előállításán /mára annak is vége/ kívül az egyetlen valóban működő/képes/ágazatunk). Nyilvánvalóan azért, hogy egyen-gumi EU terméket együnk. Most már van spanyol alma-rettenet és Danon mint győri keksz, Pilóta Lengyelországból. Ugyanazt ehetem itt más néven... Sajnálhatjátok, hogy T. József elkövetőnek nem jött be a chilei cseresznye üzlet. Mer' az tényleg olcsó és finom. Washingtonban legalábbis. A globalizáció finom dolog, de észre kellene venni, hogy a globális gazdaság számára immár csak vevők vagyunk... Annak is szánalmasak.

Kádár János volt a tömeggyilkos.
Igen, ez az. Végre! A levéltári adatok szerint az oroszok keményebb megtorlásra tartottak igényt. A tömeggyilkos ezt valahogy lealkudta. Nem fura? Ja, a Nagy Imre perben jobbára saját volt párttársait ítélték el. Imre bácsi azelőtt padlássepréssel kereste a kenyerét. Kádár akkor a párttársai börtönében éppen a körmei újranövesztésével volt elfoglalva.

Kádár János volt a gulyáskommunizmus megteremtője. Ez sok mindent jelent. Nem akarom részletezni, két dolgot mindenképpen, melyek éppen most vesznek el jó hosszú időre: működő, és csaknem valóban ingyenes egészségügyet és oktatást. Megvolt az ára. A munkaerőd árának csak töredékét kaptad a kezedbe. Ma sincs másképpen. Ha a munkáltatói járulékot is számítod, tulajdonképpen a negyede a tiéd annak, amibe a munkáltatódnak kerülsz... Vagy lehetsz vállakozó, és hazudhatsz, csalhatsz pusztán a túlélésért. Minusz ingyen egészségügy és oktatás. A nyugdíjadat ne is említsem... Ez a gulyáskapitalizmus.

Sorolhatnám a párhuzamokat, de minek.
Látod, az a nagyjából harminc év csak vicc volt.
Iyen egyszerű.
Az életem fele abban telt.
Csak egy vicc.
Ami most folyik, az komédia.
Tragikomédia.

Hűtlen kezelés

2007-04-30T19:48:00.000-07:00

A Nemzet Csalogánya a "legolcsóbb" módját választotta Liszaboni útjának.

Ne legyünk képmutatóak, ha teljes Magas Delegáciját számíccsuk, kilenc milla semmiség a különgépért, hogy odacipeljék a sok semmittevőt. Legalább nem a Hungarian Air Force One-nal (nagyjából a teljes röpképes magyar légierő) égette magát, mint Viktorom.

De bassza meg a legócsóbb, ha a sok léhűtőt a Wizairral viszik el, legalább Barcelonáig, nem kilencmilláért, hanem mongyuk kilencszáz euróért. Az egész bagázst. Na jó, a Nemzet Csalogánya és a naccságos asszony mehet az Iberiával, bizniszklasszon... És még mindig van legalább két napjuk, hogy a háromnaposnak hazudott intrakontinetális út valóban három napig tartson...

Költsék nyugodtan a csődben lévő ország pénzét, ki nem szarja le! De ne nézzenek mindenkit komplett hülyének!

Aki eccer hazudott, az biza nehezen hagyja abba...

Sic Transit Gloria Mundi

2007-04-26T20:41:00.000-07:00

Dülnek a bálványok, lefelé, bár Mongóliában tán még állnak a Sztálin szobrok, a blogod is hogy lekerült a harmadik helyre a listán, a Cukiság mögé, ami azé' jelent valami, én elbujdosnék, ha lennék valami listán, aztán tegnerimalacok nyomnának le, meg futball, na az aztán rosszabb, mint a csivava, hiába no, vagy te a világ legokosabb embere, de ez olyan szakma, abszdmeg, ez a legokosabb embereség, hogy mindig akad egy náladnál is legokosabb, legalábbis nagyobb pofájú, hogy vigasztald magad, a köz, a publik meg, az olyas ordas egy örömlány, lupa, az, egy idő után rádun, még a trükkjeidre is, megújulni nehéz, nem beszélni...

Főleg ha afszságokat, mer asziszed a bőcsek köve a zsebedben van, pedig az csak a kéthetes száraz hamburgermaradék. Szóval Jézust őt nem kéne, valahogy visszaüt a dolog, mert vannak dolgok és határok, melyek persze azért, hogy felrúgjuk meg átlépjük, blablabla, hát nem azért, abszd meg, hanem hogy a horda egyben maradjon, és aki esetleg felrúghatja és átlépheti, az valószínűleg nem te vagy, de ez valószínűleg nem érdekel és nem érdeked, mármint a horda, együtt...

Azt sohasem fogom elfelejteni, hogy egy jó lélek valahol ott a környékeden mérgeződött meg, szvsz detoxikálhatatlanul attól, hogy "Nem szoktam ingyen írni..."

Kik vagytok ti, és kinek kell, amit nem ingyen írtok? Meg az is amit nem pénzért...

Na persze, mondhatod, ha idéztem, olvasom is.
Ja.
Most tettem utoljára.

Szerezd szépen vissza a látogatottságot, és mássz vissza a Cukiság elé...

De nem segítek. Egy klikkel se. Pedig még a kurva EB-ben is egyetértünk.

Ég a napmelegtől a kopár szik tranzit...

EB ura fakó!

2007-04-18T20:52:00.000-07:00

Muhahaha bruhaha!

Valakik tényleg komolyan gondolták, hogy az az ország foci EB rendezhet, amely emberemlékezet óta nem jutott ki nemzetközi bajnokságnak még a köszöbéig se, semmilyen szinten?

Utálom a focit.

A pályázati anyagra költött pénzt nyugodtan költhették volna a tudományra vagy az oktatásra is, vagy leglább iskolai sportokra.

Life is a Bitch

2007-04-17T18:17:00.000-07:00

Három éven belül a második olyan ember távozott az élők sorából a tudomásommal, akik túlélték a Holokausztot, hogy aztán egészen értelmetlenül haljanak meg. Az értelmetlenség később kissé magyarázatra szorul, de áll.

Az első haláleset tavalyról: életem egyetlen valódi mentora, a zseniális Andreas Chrambach (1927. április 23. - 2006. február 23.), az elektroforézis technikájának úttörője, tökélyre fejlesztője autóbalesetben halt meg. Túlélte Auswitzot, azzal a kis tetoválással a karján sohasem büszkélkedett, sohasem használta ki. Túlélte a rákot is, jó úton volt a felépülés felé, amikor kedvenc, de kissé túlérett VW bogara megölte. Értelmetlen halál.

A másik tegnap esett. Liviu Librescu (1930. augusztus 18. – 2007 április 16.) professzor tegnap esett áldozatául a bolond dél-koreai lövöldözésének a virginiai Blacksburgban. Romániában élte túl a Holokausztot, ahol a Vasgárdához képest a láger SS és a Gestapo meg a mi nyilasaink is csak kiscserkészek voltak. Túlélte Csaut is. Úgy halt meg, hogy az ajtóban, testével védte az ablakon kimenekekülő diákjait. Hősi halál, de ugyanolyan értelmetlen.

Mit is akartam ezzel mondani?

Az élet, az élet, elvtársak, barátaim egy utolsó szajha.

Nekünk lőttek

2007-04-16T16:45:00.000-07:00

Virginia, ahol az iszonyatos lövöldözés esett ma meg (a kanadai indiai hülyegyerek lövöldözése copycat-jének tűnik), ha jól tudom az az állam, ahol Charlton Heston, aka Ben Hur azzal kampányolt Bushika-Husika mellett a demokra Al Gore ellenében (aki szintén szar elnök lett volna, csak másképpen), hogy ha demokraták kerülnek hatalomra, bizony elveszik a fegyvereket a jó redneck-ektől.

Hát megtarthatták, és most még kaptak is hozzá.

Mert valószínűleg az áldozatok többsége virginiani.

Gyújtsunk egy gyertyát érettük.

Korrupcioooóóóó!

2007-04-15T16:27:00.001-07:00

Mondanám Hakapeszi Maki módjára arra a kedves hírre, hogy Wolfowitz evts. a szeretőjének kis pénzecskét juttatott. Világbank, nem ő lenne az első...

Ha a hír így ebben a formában igaz lenne...

De az Index újabb kori szokásaihoz híven a hír nem úgy igaz, ahogy tálalják.

A jó Wolfowitz manó a szeretőjét inkább az amerikai külügyminisztériumba summantotta be (poliszi a Világbanknál, hogy hálótársak nem lehetnek egymás főnökei, pszt, pszt, azonos neműeknél ez nehezen bizonyítható), és - bár erről nincs adat -, az emelt fizetést a Világbanktól, gyanítom a hölgy soha fel nem vette, csak azért kellett, hogy az új munkahelyen nyalhassa fel azt a kis pénzecskét, amely több, mint a külügyminiszter illetménye. Alkupozíció, semmi más.

Hogy a nőstény zombi kinézete és Bushom-Husom minden baklövése ellenére is sikeresnek mondható Rice miért keres kevesebbet, mint Riza - aki nemigen tudom, hogy bankár kétére mi az afszt keres a Külügyben? -, az egy jó kérdés? Annál is inkább, mert az én szintemen a kormányzati fizetések nagysága elég szigorú keretek között - nem mozog, kis hamis! - stagnál.

A másik kérdés, vajon elhihető-e, hogy a Riza szintjén világbanki alkalmazottak szaros évi százezer dollárért, vagy kevesebbért meresztik a seggüket egész nap. Nem hinném, hogy egy kereskedelmi bankba azon a szinten bárki elmenne ennyiért. Ez csak két dolgot jelenthet:

Valamennyien esélyesek lesznek a következő szenté avatási perekben
Valamennyien huszadrangú szakemberek.

Az Index hírtálalási szokásain túl azért vannak még súlyos tanulságok:

Egy bizonyos embertípus orbitális méretű pofátlanságokra képes
A Bush kormányzat legalább olyan korrupt, mint a MIndenKori MAgyar Kormány. (Javasolnám, hogy a állami korrupció nemzetközi mértékegysége a Mikmak legyen.)
A szerelem gyünyörűségesen szép dolog.

Júdáspénz

2007-04-10T16:15:00.000-07:00

Nem szívesen buzdítok lincseléses népünnepéllyel egybekötött rendszerellenes lázadásra, de Iszapsztánban valakik, valamit nagyon elkúrnak, ha nem küldik el a véres nyálba ezeket.

A Dunakorzó lámpavasait ajánlanám, tisztelettel, látványnak se lenne utolsó a szélben lebegő államtitkárok képe (országimázs, nemdebár), az ún. szak államtitkárokkal (vagy szakállam titkár, sehogyansincs értelme, szakállam nincs - legalábbis Magyarországon az állam nem a szakról híres -, a szakállamban pedig nem titkárok, hanem maximum lapostetvek tenyésznek, ez végül is közeli értelmezés lehet...) a hidakat lehetne ékesíteni. Turisztikai bevételeink nagyságrendekkel (Viktorom szerint a kétszeres, már nagyságrendváltozás, höhö) megugornának.

Demagógozz le nyugodtan, de:

Magyarországon a professzori alapilletmény kb. 400 e bruttó magyar forint.
a nyolcvanéves anyám frissiben emelt nyugdíja nettó 70 e ugyanebből a pénznemből (szlovéniában euróval fizetnek, ha jól tudom)
a tisztelt urak nemrégiben vallották be, hogy bizony elkúrtak valamit.
az ország csődközeli állapotban van.
a hazai szakértelem mítoszáról az Index nemrégiben értekezett.
az ún. új szakértői gárda, ha a versenyszférából is jön, olyan környezetből érkezik, ahol jobbára a külföldi tulajdonosok/menedzsment utasításainak végrehajtása kívánta az egyetlen szakértelmet.
tudomásom szerint a "miniszter" szó eredetiben szolgálatot jelent.
az Egyesült Államok elnökei nemigen szoktak gazdagabban hazamenni a Fehér Házból (Grant elnök speciel gyakorlatilag csaknem éhezett a második ciklusa után, bár egy kivétel biztosan akadt, a hazug, tolvaj Nixon).

Tehát, tessék előbb kicsi bizonyítékot letenni az asztalra, hogy a fel, el és farbakúráson kívül az urak máshoz is szakértenek, aztán lehet tartani a zebikéket.

Kéne már egy új alkotmány. Egy rendes. Magyar.

From Russia with Love

2007-04-01T18:00:00.000-07:00

Biztos forrásból tudom, hogy Putyin elnök KGB-s korában meg akarta ölni James Bondot...

Pest control

2007-03-28T19:00:00.000-07:00

az kellene már Iszapsztánban. Viktorom átlépte azt a küszöböt, amikor külpolitikai szinten is kártékonnyá vált.

Miniszterelnökként alaposan elkúrta (na jó, jégre tette) az amúgy sem igen gyümölcsöző orosz kapcsolatot. Most meg...

Viktor! A gáz az oroszoknál van! Ők meg a spájzban.

A Távol Kelet jelenleg a Közel Keletre jön energiáért (kínai, iráni két jó baráti...), nem osztja meg velünk tiszta szívjóságból amije nincs. Legfenebb jó pénzért. vezetékünk hozzájuk meg egy kicsit hosszú lenne...

Ha pedig az orosz állam valóban az ott van az energetikai vállalatok között, akkor kurva jól csinálja.

Az egyesített európai gázvezeték csapja peniglen biza megintcsak az oroszoknál van. Az egyetlen számottevő tartalékot, a norvég gázot ölég drága kiszedni a tenger alól.

Szóval, nem elidegeníteni kellene az oroszokat kicsinyes zsigeri gyűlölködő politizálással (melyet a kis Viktorom bizonyára még a kedves apukájától tanult, ergo képtelen felülemelkedni rajta), ahanem inkább be kellene csábítani őket Európába. Addig, amíg végleg nem fordulnak keletnek. És ennek már sajnos vannak jelei.

Cseppentett méz

2007-03-26T17:06:00.000-07:00

csaknem minden szava az Index ezen jegyzetének, akárki is legyen Publius Hungaricus.

Csaknem. Mert véreim, nehogy már nemzeti lekületünk minden gyalázatát a bolsevizmusra kenjük. A forgóajtós vicc, melyre korábban utaltam, a My Fair Lady poénja etc. bizony régebbiek annál. És azok bizony nemcsak arról szólnak, hogy a magyarnak elitje olyan, amilyen, hanem arról, hogy a magyar olyan amilyen.

Ha egyszer lefordítom és sikerül otthon kiadni öreg erdélyi magyar barátom emlékiratait, aki Szent-Györgyi Albert munkatársaként "tántorgott ki" Amerikába, bizony csuda dolgokat fogtok megtudni arról, milyen is volt a magyarnak lenni Erdélyben, otthon és Amerikában.

Hihihi! Hűha!

2007-03-25T16:49:00.000-07:00

Na erről beszéltem két posttal előbb.

Good Old Bolshevik Reflexes

2007-03-25T14:20:00.000-07:00

Mostanában, valaki tanácsára, messziről követem jelen iszap EÜ miniszter kereszteshadjáratát a könnyű drogok legalizása mellett. Amit most követ el éppen a jóember, az tipikusan a politikának a tudományra való rámászása (természeti hasonlat, vizuális típusú olvasónak: meztelencsiga-eper és bogyómászó poloska-málna viszonylatok.)

Mert lehet, hogy a hír igaz, és a jó miniszter valamiképpen a világ egyik legundorítóbb egyházába bonyolódott bele kötésig, de lehet, hogy csak egyszerűen gazember (Ez lassan a társadalmi liberálizmus szinonímájává növi ki magát nálam, korábban csak a közép-európai vállakozói réteggel került lefedésbe. Tisztázni kellene ezt a szerencsétlen szót, mert lassan szegény III. Rihárd szégyellni fogja hírhedett választását, és meghagyni a közönséges rossztevők jelzésére.), mindenesetre az tény, hogy a canabioid receptorok, az afsz tudja miért, de jelen vagynak az emberi agyban, és ahol receptorok vagynak, ott a fizikai függőség is villogtatja sanda vigyorát. Azt tudom barátaimtól, akik kipróbálták a füvet, hogy elsőre általában nem is hat a szer - nyilván kevés a receptor -, csak másodszorra/többedszerre, ami nyilvánvalóan a repector upregulációra utal.

De még ha nem is lenne egyáltalán fizikai függés, nem szabad megfeledkezni a lelki függésről, mely az embernek nevezett főemlős sajátja. Máskülönben nem lennének olyan kedves dolgok a Földön, mint vallások és politika. Vagy a blog.

Or how wilt thou say to thy brother, Allow me, I will cast out the mote from thine eye; and behold, the beam is in thine eye?

2007-03-25T10:05:00.000-07:00

(Máté evangéliuma 7:4)

Az Index is elmehet a pelcsába, TótaW-vel együtt.
Ők és ő az egyik leg-egyoldalúbban elfogult hírforrás és megmondóember, erre site és megmondóember egyarán kifejezi undorát Bodor Pál (Diurnus) blogja felett, amelyben a jóember afölött sajnálkozik, hogy az MSZP nem vette igénybe a kampány idején az újságja szolgáltatásait.

Amely temésztesen gusztustalan lenne, ha nem ismernénk a körülményeket:

Bodor Pál balodali újságíró
az MSZP ún. balodali párt.

Mi is a baj azzal, hogy valaki a meggyőződése szellemében cselekszik?

Nem úgy cselekszik az Index és TótaW maga is minden pillanatban?
Mert ha nem, akkor nekik kell mélységesen szégyellni magukat.

Ami a jó Diurnust illeti, ő szegény csak egyszerűen hülye, ha azt képzeli, hogy az MSZP vezetése bármilyen baloldali érdeket is képvisel. És mivel az MSZP a legutóbbi összeröffenésen megszűnt az utolsó demokratikus nagy párt lenni (korporatív fasizmus, he? Mussolini, he?), a vezetés jelenti a pártot.

Por? No!

2007-03-23T00:47:00.000-07:00

Nem szívesen csinálok reklámot pornónak, mer kéretlenül kaptam (spam, az, a qrva anyádat!) egy linket, mely már nem él. (Igen, az NIH szigorú szőrője nem engedi megnéznem a BEST BUY elektronikát áruló bót honlapját, de a szenny úgy hatol át rajta, mint a kés a vajon.)

Megtudhattam belőle, miért érdemes Budapestre látogatni!

Megosztom veled.

Azé' mert a magyar lányok igen szeretnek szemináliumba járni... Mit járni! Gázolni a szemináliumban, fürödni benne. Nyelni, mint kacsa a nokedlit. Nem is tudom, hogy van-e ennyi szeminálium Magyarországon, vagy kamu az egész... Tej meg méz az egyelőre nem, de seminal plasma az folyik bőséggel.

Ha nem kamu, akkor büszke vagyok a magyar férfiak teljesítményére is!

Kontraszelektált öntudat

2007-03-23T00:02:00.000-07:00

Ebbe a rovatba írom, nehogy pár túlérzékeny valaki a fantsztikumból érdemtelenül magára vegye az elkövetkezendőket. Mer hajlamosak vagytok rá, feleim! Pedig a fantasztikumban csak éppen beindulni láccik az ipar. Szóval. Ne vedd magadra! Egyelőre.

Szóval az történt, hogy amiként néha lázasan vergődve idegen blogokra tévedek, most is oda tévedtem, bele egy parázs vitába, mely akörült robbant ki, hogy egy bizonyos valaki megvádolt egy bizonyos valakit, hogy ez a második valaki egy bizonyos médiumba kontraszelekció okán és csakis annak okán juthatott be.

Aki azt a bizonyos valakit ezzel a cúnya, cúnya dologgal vádolta meg, ezt kiabszottul amatőr és ordas módon tette. A vádolt valaki a vádat természtesen a kiabszott ordasság és amatőrizmus felemlegetésével elhessegtette, ahogy az már történni szokott, és meg sem fordult buksi fejében, hogy a dolog igazságtartalmán elgondolkozzék. Mint ahogy a sok-sok dühös hozzászólónak sem.

Ami természtesen természetes.

A kontraszelektáltság nagy ábrándja ugyanis, hogy a kontarszelektált, mivel ott van, ahova kontaszlektálták, tehetségétől és érdemeitől tökéletesen függetlenül először elhiszi, azután igen hamar meggyőződésévé is válik, hogy biza ő és csakis ő lehet azon a helyen, már csak azért is mert ő már ott van. És mivel hogy ő éppen odakerült, arra a helyre, ahová egyébként csak érdemes és tehetséges egyénekkerülhetnének (a perfect world, darling - AntiWorld, natürlich), hát ő ennek megfelelően érdemes és tehetséges, tehát megérdemli, hogy azon a helyen van. Plíz, kérlek, ez egy circulus diaboli...

(Ami lehet, hogy valójában cirkuszos ördögöt jelent, mert a kifejezés jobbára csak németül és magyarul jön fel, Teufelskreis, imádom a németet, meg a tejfelt finomra vágott tepertővel, provolóne sajttal és friss zsemlével, próbáld ki!)

A kontraszelkció tehát a szelektáltak agyában is gyönyörűen újratermeli önmagát, sőt, a természtes önvédelmi-önigazolási reflexenek megfelelően még erősödik is. Gratuláljunk neki!

Hát ezért (is) gyűlölöm én a kontraszelekció minden fajtáját már kisiskolás korom óta. De tényleg. Az általános iskola legelső órája óta. Aztat nem állíthatom, hogy a legelső óra legelső perce óta, bár, elvileg ennek is lenne létjogosultsága.

Konkrétan, véreim, magyar proletárok, bekerülhet valaki a tévébe vagy bármelyik médiába (aki a kora közé keveredik, megeszik a médiákok), úgy, hogy nem rokona, barátja vagy üzletfele nyuszinak?

Ha mersz extrapolálni, a média szót helyettesítsd e bájos (bajos) kifejezéssel: "értelmiségi pálya".

És ha igazán merész vagy az extrapolálásban, azt is megtudod, miért iszik úgy Temesi Ferenc, a másik Nobel díjra érdemes magyar író úgy, mint a kefekötő.

Csacsi! Kertész nem Nobel díjra érdemes - ő Nobel díjas. What ein differansz, goszpogyin! Esterházy P. az egyik Nobel díjra érdemes. Dehát, mint már írtam egyszer, ő elkúrta. Teccet vóna okosabban kontraszelektálni!

Some kind of revolution

2007-03-15T15:55:00.000-07:00

Megint aszitték, megint nem jött be. Mármint Viktoromék. Hogy majd! Hogy majd, mindennek ellenére, amit annak idején az Eötvös kollégiumaban nekik oktatattak, majd a nagy magyar akarat elsöpri azt, amit önmaga választott magának, a legteljesebb demokrácia mellett.

Olvasom a híreket és egy pillanatra felrémlik, amint a terjedő rémhírek hatására a tömeg exkavátorokat kerít, és felbontja az utat a Nemzeti Nyomozó Iroda (Ez FBI akarna lenni, what the fuck?!) előtt, földalatti börtönök után kutatva, ahol Budaházy György urat őrzik... Egyszer már megtettük, ötven éve, a Köztársaság téren, voltunk olyan rémült-eszelősök.

Hát most nem. Most nem voltunk olyan ostobák. Hú da fakk is Budaházy?

A magyar nagy tömegben birka, és idiótán viselkedik, de nem hülye egészen. Lehet, tizenhét év alatt tán még a képviseleti demokrácia lényegi szabályai is összeállottak valamivé abban az ő makacs, mokány fejiben, és lehet, legközelebb teljes létszámban elmegy szavazni, és elküldi az egész ún. politikai elitet a véres nyálba. (Értsd: az egészet. Nemcsak a Nemzet Csalogányát és hazug, tolvaj korporatív fasiszta bandáját, hanem a nemzet nevében ágáló hazug, tolvaj fasisztákat is.)

A módszer, elvtársak, barátaim, a kétpártrendszer el nem fogadása, és minél több független képviselő a parlamentbe küldése. Lehetőleg annyié, hogy végre összekalapáljanak egy tisztességes alkotmányt.

Március idusa sohasem volt az én ünnepem. Egyrészt folyton elájultam az iskolai ünnepélyeken, másrészt ilyenkor szurkálták agyon Caius Juliust, a Kopaszt, harmadrészt ekkor kezdődött az összeomlása a legnagyobb magyarnak.

Sohasem volt az ünnepem. Kérdem én, miért nem ünnep akkor már június 15-e, a Rákóczi Szabadságharc kezdete? Csak mert az a bolsiknak túl feudális vót? Petőfi meg olyan jó plebejus (be szép szó, ugye, Viktorom?), nemde? Ennyire élnek a bolsi reflexek?

Igaza van TótaWének, másféle ünnep kéne. De a magyar sohasem fogja megünnepelni a kiegyezést. Az olyan nem úri dolog. Zsidók szoktak egyezkedni...

Esetleg meg lehetne ünnepelni a Lánchíd felavatását, az első vasútvonal átadását, etc. Horribile dictu, a legnagyobb magyar születésnapját. Amerikában George Washington szülinapja munkaszüneti nap, nemzeti ünnep. Pedig neki fábul volt a foga, bebebe.

Legalább ki kellene adni a jó gróf naplójának teljes fordítását. Nem ötezer forintos áron. Mondjuk annyiért, amennyibe egy átlagos sci-fi kerül. (Ki a penésznek fizethetik azt a rettenetes jogdíjat, hogy ennyit kérnek értel? A 2002-es kiadás ugyanis ugyanaz, mint az én elveszett '82-es második kiadásom, vagy a '78-as első.)
Azt megértem, hogy a Blikkre senki sem adna pénzt, az fájna, pedig érdemes lenne magyarítani.

Négy év múlva 220. évfordulója lesz a születésének. A Naplót addig össze lehetne hozni. De hát ezt a 200. évfordulón se sikerült, ugye, magyarok?

We are not even similar

2007-03-06T15:41:00.000-08:00

Nem vagyunk egyformák.

A Nemzet Csalogánya ahhoz a savanyú szagú, kissé lejárt szavatosságú trükkhöz folyamodott, hogy beárulta a Nyugatnál a magyar jobboldalt, kb. ebben a stílusban „Tessék nézni, ovóninéni, a Viktorék milyen cúnya antiszemiták!“. Hogy ezzel mit ér el azon kívül, hogy pár gazdag zsidó ijedtében esetleg nem Iszapsztán méltán híres iszapferedőiben szórja el a pénzét, nem tudom. Mert ovónéni bizony nem fogja térdére fektetni Viktoromat. Ovónéni legfeljebb a kormányon lévőket képes büntetni – meg a honpógárokat – , mondjuk egy kis forrásmegvonással. De miért lenne ez jó a Nemzet Csalogányának? Még ő van kormányon, nem?

Mindegy, mindenki úgy hülye, ahogy tud.

Odahaza mindenesetre meglehetős vegyes reakciókat ért el vele. Furcsa, hogy főként nem a beárultak részéről, ahogy látom. Bár, köpj le, vágj pofon, idő hiányában többnyire az Indexen tájékozódom, amely sem nem elfogulatlan, sem nem teljes körű. És, ha már ott vagyok, TótaW blogján. Aki meg dettó nem.

Akivel viszont általjában egyet szoktam érteni. Úgy 70-80%-ban.
Kivéve ezzel az utolsó bejegyzéssel.

Mert kár elbagatellizálni az antiszemitizmus erejét, növekedő voltát, amikor pont aznap közli a BBC felmérést az Index, miszerint 27 vizsgált ország átlagpolgárai nagyon is antiszemiták: Izraelt tartják a fő gonosznak.

Főleg mink jeleskedünk, elvtársak, barátaim!
Nálunk kevesebb jót Izraelről csak Törökországban és Egyiptomban gondolnak a megkérdezett országok közül. És, ha már, az „ellenségem ellensége a barátom“ alapon, Irán megítélése bizony nálunk nem annyira negatív, mint általában máshol. Na de kérem!

Fel kellene fogni, hogy a magyar jobboldal egyetlen sarokköve, közös többszöröse az antiszemitizmus! A tarsolylemezes/turulos/tulipános hazafi ugyanúgy, mint a mérsékelt középosztálybeli pógár vagy az árpádsávot lóbáló bőrfejű* bizony, ha nem is gyakorló, de legalább elméleti antiszemita.
(*Aki, legyünk őszinték nem annyira az Árpád ház iránt gyakorolt – egyébként elég kétséges – tiszteletből lengeti azt, hanem azért, mert mindenki tudja, hogy Szálasyék valami hasonlót lobogtattak, és mivel ezt mindenki tudja, hát elég megmutatni, és rögtön mindenki tudja, hogy ők mit is gondolnak. De nem mondja ki senki. Ilyen förtelmesen hazug a közélet Iszapsztánban.)

A másik dolog, amivel nem lehet egyetérteni, TótaW azon kijelentése, hogy a magyarországi zsidó pógár ugyanolyan, mint a többi magyar pógár. Ez nem igaz.
Már az se nagyon, hogy a többi magyar pógár. Mert mihez kezdünk a milliós lélekszámú cigánysággal, mely sem genetikailag (dravida), sem kulturálisan (félnomád) nagyon nem olyan, mint a magyar pógár (kevert kaukázusi/keresztény letelepedett). És nem nagyon hinném, hogy TótaW a magyar népesség ezen feléhez tette volna az összehasonlítását.
De a másik feléhez se stimmel.
A magyar polgárok között per definitionem nem lehetnek például ortodox izraelita (vagy hogy PR manapság mondani?) vallású emberek, akik viszont a – legyen kerek szám! –százezernyi magyarországi zsidó lakosból bizony kb. húszezren vannak. Ha csak a foglakozásbeli megoszlást nézzük, nem hinném, hogy a magyarországi zsidó pógárság az elhanyagolhatónál nagyobb számban képviseltetné magát a vájárok, kazánkovácsok, géplakatosok, varrónők, szántóvetők és disznópásztorok között sem, akik viszont jelentős hányadát teszik ki a magyar pógárságnak (ezt úgyis szó szerint veszed, tehát a kétkezi mesterségekre gondoltam általában). Nem jellemző a magyar polgárra a kb. 4000 éve tartó beltenyészet, s főleg nem az ebből fakadó rendkívül erős törzsi összetartás, szolidaritás és néha bizony kontraszelekció. Inkább az ellenkezője.

Szóval nem vagyunk egyformák.

Nem is vóna jó.

PS1: A logika kedvelőinek: ha antiszemitának szeretnél bélyegezni, az összetett szóból legalább az egyik tag biztosan igaz.

PS2: Árpád, hogy mit tudnak a franciák, azt nem tudom, de ugyanabban a BBC felmérésben a franciák 17 százaléka van meggyőződve Izrael jószándékúságáról, és 65%-a negatív hatásairól. Ugyanez magyarokra 6 és 45%. He? Hogy maguk a genny franciák hogyan tudják magukat ilyen jól eladni, megint egy érdekes kérdés.

In an operable country

2007-03-06T15:08:00.000-08:00

Egy működő országban, amilyen Iszapsztán nem, ha egy politikust hazugságon kapnak, esetleg harminc évre is szép, szürkére föstött, félcollos vasrácsok mögé kerülhet. Erről szól most az amerikai közélet, mert a Libby féle "Mivel a férjed baszogatta ezt a drága elnököt amé' az hazudott az iraki rablótámadás ürügyeiről, én meg elmondom mindenkinek, hogy te meg egy fucking CIA ügynök vagy!" ügyben a drága ember bőnösnek találtatott. És bizony ne mondja senki, hogy egy ilyen dolgot megcsináhat bárki a Fehér Házban a főnökök tudta nélkül! Szóval, ha Amerika az az Amerika lenne, ami két évtizede vót, Bushomat-husomat már javába impícselnék. Mert ez nem holmi asztal alatt furulyázás, abszd meg! Ez Homeland Security meg hatalommal való visszaélés.

Well, in such a country, which Marshland is definitely not, if a politician is caught telling lies, he/she/it maybe get behind some nice, vertical, gray-painted bars. The American public is loud about that now, 'cause Libby's found guilty in the nasty "Since your husband fucked up our dear president, 'cause he told lies about the pretences of the Iraq raid, I'll tell' everyone you're a fucking CIA agent!" scandal. And no one can say that you can accomplish such a stuff in the White House over the big bosses heads! So, if this America was that America which was two decades before, Bush would have been impeached for a nice while. 'Cause this is not a quick blowjob under a desk, men! This is a Homeland Security issue, comrade, and abuse of official power.

We are not alone

2007-03-04T09:46:00.000-08:00

Azok, akik fennen hirdetik az észak-amerikai natív népesség (Indiánok! Indiánok!) spirituális felsőbbrendűségét, most elgondolkodhatnak egy kicsit azon a szavazáson, amely éppen folyik.

Észak Amerika annak idején legszervezettebb népessége, a Csiroki Nemzet szavaz arról, hogy az őseik által rabszolgaként birtokolt feketék leszármazottai csirokik-e avagy sem. A jó indiánok úgy látszik, hogy nem tartják csirokinak egykori mezőgazdasági gépeik leszármazottait, legfenebb akkor, ha bizonyíthatóan van bennük némi csiroki vér. Egy jó barátom, nagyon tehetséges egykori balettáncos, jelenleg nagyon tehetséges koreográfus, épp ilyen. Tehát szerencséje van. Vagy nem.

The New Colossus

2007-03-03T06:59:00.000-08:00

Not like the brazen giant of Greek fame,
With conquering limbs astride from land to land;
Here at our sea-washed, sunset gates shall stand
A mighty woman with a torch, whose flame
Is the imprisoned lightning, and her name
Mother of Exiles. From her beacon-hand
Glows world-wide welcome; her mild eyes command
The air-bridged harbor that twin cities frame.
"Keep ancient lands, your storied pomp!" cries she
With silent lips. "Give me your tired, your poor,
Your huddled masses yearning to breathe free,
The wretched refuse of your teeming shore.
Send these, the homeless, tempest-tost to me,
I lift my lamp beside the golden door!"

—Emma Lazarus, 1883

Deákné meg az ő vászna

2007-03-02T20:16:00.000-08:00

Egyes fiatalkorú halandók azt gondolják, hogy ha a Nemzet Csalogánya és most már a teljes joggal alátartozó párt ("Direktor úr, élvezni tetszik!") is jól eltakarodna a fenébe (ahová minden tisztelettem mellett teljes joggal valók), a hatalom pedig az egykori fiatal demokraták kezbe kerülne, akik mostanra (Tizenhat röpke év alatt. Se én se Viktorom nem öregszünk szépen, hiába a mi generációnnak nehéz élete vót, kisonokám!) egészen öreg pógárokká változtak, akkor a kishazában elkezdene folyni, mit folyni, ömölni!, mit ömölni, özönölni! a tejjelméz.

Hát, elvtársak, barátaim, lófasz kezdene özönölni ottan, nem tejjelméz.

A súlyos, ámbár döbbenetes tények közül idézzük föl most csupán azt az egyet, hogy Viktorom, merő hatalomvágyból, mivel más választása nem volt, miniszteri tárcát juttatott T. József elkövetőnek, aki aztán megadta a magyar mezőgazdaságnak a kegyelemdöfést. Németh László kertmagyarország álma akkor vérzett el végleg.

Sőt, volt egy halovány esély, hogy T. József elkövető Köztársasági Elnök lesz.

Ebből az alkalomból írtam az alábbi rémbohózatot. Mely természtesen még ettől is nevetségesebb véget ért (A dolog az Idétlen Kisgazdapárt Fidesz általi leszalámizása címen kerül majd fel a magyar történelem arany lapjaira.), de akkor ezt még nem tudhattam, s fontolgatom időnként, hogy... Na nem azt, hogy a tömegbe lövetek, drágaságom, az egy másik miniszter, hanem, hogy megváltoztatom a dráma végét, és megírok még egy felvonást.

Szóval, a cucc innentől Kreatívan Közös. Vagy Közösen Kreatív. Whatever! Ha szervezel egy társulatot, nyugodtan elő is adhatod.

Some reputation

2007-02-25T10:09:00.000-08:00

Egy kis szelíd agymosásként nézem a My Fair Lady-t (Audrey Hepburn) és csak most, n-edszerre realizálom, hogy az undorító fonetológus karakter, Kárpáthy Zoltán - magyar. És éppen azért magyar, hogy az undorítósága, szélhámossága nyomatékot kapjon. Micsoda móka, és mennyire jellemző ránk, magyarokra, hogy Kárpáthy konkluziója - Eliza nem lehet más, csak magyar.

For some gently brainwashing I'm watching My Fair Lady (Audrey Hepburn) and now, suddenly, after the nth watch, I realized that the disgusting phonologist, Zoltan Karpathy is a - Hungarian. And the only purpose of his being a Hungarian is to emphasize he is a disgusting con artist. What a fun! And how deeply true and characteristic Hungarian is Karpathy's conclusion - Eliza can not be else than a Hungarian.

Bevégeztetett

2007-02-24T13:21:00.000-08:00

Ma, magyar idő szerint 18:40-kor, megszünt létezni az utolsó, nagyjából demokratikusan működő magyarországi párt.

Béke poraira!
Temetésén a 90 (na jó, 89) %-os többséggel megválasztott pártelnök, a Nemzet Csalogánya, Gyurcsány Ferenc mondott beszédet.

Éljen a korporatív fasizmus!

Emlékművet a Parlament elé Benito Mussolini evtsnak, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának!

Teremtsük meg a ricinusolaj ipari méretű előállításának feltételeit!

A hét vicce

2007-02-21T19:37:00.000-08:00

Gyurcsány és Kóka sétál a határban, amikor is látják, hogy egy idősödő egyéni
gazdálkodó vet:
-Hé paraszt, mit vetsz? - rikkant oda Kóka.
Az öreg hátranéz, látja kik azok, köp egyet, majd folytatja munkáját.
-Hagyd már - szól oda Gyurcsány -, bármit vet, úgyis a miénk lesz!
No, erre már megfordul az öreg:
-Kendert vetek, kötél lesz belőle!

Commedia del Arte 2

2007-02-17T08:58:00.000-08:00

Viktorom országértékelt, intenzív, súlyos, húsz éve lejárt szavatosságú bölcsességeket mondott, és vidáman hazugnak és alkalmatlannak nevezte a komplett másik oldalt.
Ami tökéletesen igaz, de csak az igazság fele.
Az ő oldala is hazug és alkalmatlan, vele az élen.

Nézd csak egy egészen kis szeletét a beszédnek!

Eddig úgy tudtam, a polgár szót tizenkilencedik századi értelemben használja, legalábbis a nyája inkább a petit-bourgeois eszmények kolompjára verődött össze, mint a citoyen társadalom megalkotásának ideájától hajtva.

Namost, ilyen bandával a háta mögött plebejus politizálás után gajdászni több dolgot is jelenthet. Viktorom vagy

nem tudja mit beszél
vagy hazudik
vagy a szavak, kifejezések jelentése a beszélő és a közönség személyétől függ, és a magyarság egésze számára semmit sem jelent
vagy a szavak, kifejezések jelentése teljesen megváltozott.

Mind a négy lehetőség egyformán rettenetes.

De, a dakota közmondásokon túllépve egy hasonlata legalább ült: Iszapsztán lakossága valóban kútba esett szamár.
De nem esett.
Az úgy történt, hogy belelöktek.
Bennünket.
Ők.
Mármint az ún. politikai elit.
Még 1989-ben.
És most ilyen szép tanmeséket gyártanak fölöttünk.

Nem kellene rendet csinálni?
Legalább szólni nekik, hogy illetlenség baloldali pártként szélsőjobboldali-korporativista programot végrehajtani, jobboldali pártként meg folyamatosan szélsőbaloldali demagógiát kurjászni.
Nincs egy erő Iszapsztánban, amely valahol középtájon rendezkedett be, és nem zavarja folyton össze az agyakat folytonos homlokzatfelújításokkal?
Gusztustalan.
Tudom!
Nincs.
Nincs is rá igény?

Some reputation 2

2007-02-13T17:26:00.000-08:00

Valószínűleg régi, én ma kaptam.

Well, a magyarságban élő bizonyos előítéleteknek és téveszméknek az Államokkal kapcsolatban sajnos van alapjuk.

De ez nem azt jelenti, hogy az emberek idióták. Csak annyit, hogy mennyit ér az oktatási rendszer. A tanügyi reformok után a kereskedelmi tévék hathatós támogatásával mi is itt leszük tíz év múlva.

It maybe old but I watched it the first time right now.

Well, I'm sad to say, but some preconceptions and false ideas of the Hungarians about the States have some basis.

But it means not that the Americans are idiots. It only depicts the values of the American education system. After the recent education reforms with the support of the commercial television channels we, Hungarians are gonna to reach this level after a short ten years.

Commedia del arte

2007-02-04T21:29:00.000-08:00

Nemcsak esztétikai megfontolásokból nem kedvelem TGM-et, hanem leginkább azért, mert rencerváltó politikusként ő is bűnös abban, hogy az országot megetették 1989/90-ben ezzel a maszlaggal, és most igen bölcsen szarházza a következményeket.

Annyiszor voltam már én is okos életemben - utólag.

Külföldet megjárt bölcsként TUDNIA KELLETT VOLNA, hogy a magyarságból mit hoz majd ki a rencerváltás, és NEM LETT VOLNA SZABAD KOCKÁZTATNIA, abban bízva, hogy esetleg, valahogy, nemzeti karakterünket megtagadva, jól jövünk ki belőle.

Dehát, ahogy én látom, amint világos lett, hogy a szabadság megvalósul - egyáltalán, megvalósítható - az az értelmiség, mely valóban értelmes csapásokra terelhette volna a változás megvadult csordáit, lazán már akkor az ún. politikusokra bízta a gyakorlati megvalósítást, és visszavonult - na nem elefánt, csupán marhalábszár, - csont tornyaiba. Ki-ki a magáéba, természetesen, mert a közös nagy mumus eltűntével a jó urak azonnal egymásnak estek, tulajdonképpen azon, hogy ki a világ legokosabb embere. (Egyikük sem, de közösen azért alkottak valamit, amelynek nagyobb intellektuális ereje volt, mint részei összegéből adódott.)

Ez, elvtársak, barátaim, szamárság volt.

Persze a szabadság mámora eltompítja az ítélőképességet és felelőtlenségekre csábít.

De ebben az esszében nagyon ott van.

Tehát, összefoglalva: Iszapföldjén ma csak diktatórikus aparátus-pártok léteznek, ilyenek pedig definíciószerűen nem működtethetnek demokratikus társadalmat. De jure polgári demokrácia van Iszapországban, de facto azonban ennek még a csírái sem léteznek.

Már.

Így megy ez.

Ide sikerült eljutni 17 év alatt.

Turning times back

2007-02-02T16:29:00.000-08:00

Valakinek a tömegben oda kellene settenkednie Viktorom mellé, szerényen megbökni a vállát, és odasúgni:
- Khm. Főnök, izé... Szóval véletlenül a nyócvanhetes határidőnaplót teccett elővenni...

Húsz év, elvtársak, barátaim!

Lehet, sőt kell forradalmat csinálni a megszállók ellen. Lehet, sőt illik foradalmat csinálni a diktátor, a cár atyuska, Rákosi apánk (a tied!) esetleg a mantuai herceg ellen (bár az meg szépen énekel).
Viszont.
Viszont egy megválasztott kormányt akciózással próbálni megdönteni, radikalizálni a tömeget, amely sehogy sem akar különben radikalizálódni súlyos jellemhibára vall. és nem is illdomos. Mert bárki is állítja az ellenkezőjét, Magyarországon fejlett liberális demokrácia van. Legalábbis mindig ezzel hajtanak el, amikor menekültstátuszért esedezem az amerikai külügyminisztériumban...

Ilyenkor egy, a hatóság által felállított kordon eltávolítása köztörvényes bűncselekménynek kellene, hogy számítson, akárki is csinálja. Javíts ki, ha közben más történt volna, de úgy tudom, nem Viktorom a belügyminiszter, de még csak nem is Budapest rendőrfőkapitánya. Bár lenne rá igény. Lenne is rend! De ez nem tartozik ide.

Megértem én, egyidősek vagyunk Viktorommal, hogy ebben a korban könnyen nosztalgikusba fordul az ember, visszagondol arra az időre amikor még igazi férfiak vótunk, abszd meg! A prágai rohamrendőrök decens ütlegeire... Azok vótak ám az idők!

Húsz éve, elvtársak, barátaim!

Ha belegondolok, hogy akkortájt komolyan fontolgattam, hogy belelépek... Bele bizony.

Bizony, a Fiatal DEMOKRATÁK Szövetségébe.

Móka

2007-02-01T16:06:00.000-08:00

Amerika mókás ország.

Az NIH-ból kifelé jövet találkoztam egy szerecseny biztonsági emberrel.
Megvolt vagy százhatvan.
No ne gondold, hogy kedvenc óriásom, Michael Clarke Duncan, módjára! Egyszázhatvan cm magas, egyszázhatvan cm derékbőségű és egyszázhatvan kilogramm súlyú. Botra támaszkodva járt szegény.
Azt tudni kell, hogy a National Institutes of Health fokozott biztonsági kategóriájú objektum. Két méter magas vaskerítéssel, azon belül egycolos drótkötélből font háromszoros biztonsági valamivel, amely valószínűleg könnyebb kerekes PSZH-kat is megállítana, a kapukon belül egytonnás kovasziklákkal, melyeket bármikor az útra lehet hömböríteni. A főkapunál éppen most építik vasbetonból magas Déva várát... Ennyit a Homeland Security-ról.

Ha már Afrika: Silver Springben, ahol lakom, több etióp étterem van, mint egész Etiópiában...

Some reputation

2007-01-28T13:32:00.000-08:00

Nekünk, magyaroknak eléggé rossz hírünk van a külföldön. Itt nem a trianoni utódállamok kötelező magyargyűlöletére gondolok, hanem fejlett, toleráns, demokratikus nyugati országok polgáraiban létező előítéletekre. (Többnyire azon országok polgáraiban élő előítéletekre amelyek célpontjai az éppen soros magyar kivándorlási hullámnak. Egy olyannak is, melyen éppen én utazom.)
Kezdve azzal a régi anekdotával Hollywoodból, miszerint ki volt írva, hogy

"Itt nem elég magyarnak lenni, itt dolgozni is kell!",
folytatva a modással, miszerint
"A magyar az, aki mögötted lép be a forgóajtón, és előtted lép ki belőle."
és elérkezve oda, ahol egy már nem emlékszem melyik Vonnegut könyvben ez olvasható (nagyjából)
"Hogy készül a magyar csirkeleves? Hát: 'Lopj egy csirkét!'".

Most az Amerikai istenekben találtam egy újabb gyöngyszemet:

- Köd szállt közénk - mutatott rá a Magyarok Istene. Finom fekete bajuszt és nagy, poros fekete kalapot viselt - és egy olyan ember vigyorát, aki azzal keresi a kenyerét, hogy alumíniumburkolatot, esőcsatornát és tetőlemezeket ad el idős embereknek, de aki mindig elhagyja a várost, amint felmarkolta a pénzt, függetlenül attól, hogy elvégezte a vállalt munkát vagy nem.

Hát, eredetileg Gaiman Angliából való.

We, Hungarians, have a fairly bad reputation abroad. Think now not of the mandatory Hungarian-hatred of the citizen of obscure countries created by the shameful Trianon peace-pacts ("Treaty" a little bit weak word for that obvious revenge driven madness which was the seed of the WWII.) but think of the preconception survives in the citizens of civilized Western countries with stable democracies. (Generally the target states of the current Hungarian immigration wave. I'm just traveling on such a small crest.)

Starting with the anecdote from Hollywood which claims that there was a sign that hung in Metro-Goldwyn-Mayer's commissary read:
"It isn't Enough to be a Hungarian, You Must Also Work."
followed by the saying:
"A Hungarian is a man who can enter a revolving door after you, but emerge before you"
ending with some joke from a book of Kurt Vonnegut (maybe not him, I not remember the source) read:
"How the recipe of the Hungarian Chicken Soup starts? Well. 'Steal a chicken!'".

Right now I found a nice text in the American Gods:

"There are clouds between us and them," pointed out Isten of the Hungarians. He had a fine black mustache, a large, dusty black hat, and the grin of a man who makes his living selling aluminum siding and new roofs and gutters to senior citizens but who always leaves the town the day after the checks clear whether the work is done or not"

Oroginally Gaiman is an Englishman.

State of the Union

2007-01-23T19:13:00.000-08:00

Hallgatom Bushika-husikát, és nem hallok semmit. Illetve a legerősebb üzenet, hogy a Föderáció ki szándékozik farolni a biztosítási rendszer alól. Úgy tűnik nékem, ha valami sürgősen nem változik, a Államok nem éri meg az évszázad közepét.

I'm just hearing Bush, and I can't hear anything. The strongest message is, that the Federal government just scrawling out behind the insurance system. It seems to me, if nothing changes soon, the States won't live for the middle of this century.

Sikeres diktatúra

2007-01-23T18:48:00.000-08:00

Megint sikerült Kínát méltatni, mint sikeres diktatúrát annak ürügyén, hogy valóban sikeresen lelőtték egy saját műholdjukat.

Hogy ennek miért kell örülni egy európainak, egy magyarnak, azt nem tudom.

Azt viszont tudni vélem, hogy mitől "sikeres" a kínai rabszolgatartó rezsim.
Mi tesszük azzá. A mi pénzünkön építenek rakétákat, építenek mágneses vasutat, repülnek a Holdra. Amerika és Európa pénzén.
Mi tesszük azzá. Azzal, hogy még azt sem vagyunk hajlandók megtermelni, amelyre képesek lennénk. Csak mert Kínában két fillérrel olcsóbban elkészül.
Mi tesszük azzá. Azzal, hogy a fejlett országokban lassan senki sem hajlandó többé azt a munkát elvégezni, még pénzért sem, amelyet a kínai rabszolga csaknem ingyen elvégez.
Mi tesszük azzá. Azzal, hogy eltűrjük saját hasznunk és kényelmünk érdekében a rabszolgaságot.
Mi tesszük azzá. Azzal, hogy eltűrjük, hogy olyan technológiát használjon (olcsó), amelyet a saját portánkon már nem tűrünk meg. Amely egy évtizeden belül végzetes lehet az ökoszférára.
Mi tesszük azzá. Azzal, hogy eltűrjük hogy mindezt a diktatúra nyújtotta előnyt a saját gazdaságunk ellen fordítsa.
Mi tesszük azzá. Azzal, hogy eltűrjük, hogy úgy lebegtesse saját valutáját, hogy az egyébként is megsemmisítő kínai import még kecsegtetőbbnek hasson.
Mi tesszük azzá. Azzal, hogy mindezek ellenére odaömlesztjük a technológiát.

Ezek nélkül vajon mit lőnének le a kínaiak az égről?

Iszapbirkózás

2007-01-22T17:49:00.000-08:00

Már megint az olimpiarendezést fontolgatjuk. Pedig amiben Iszapsztán igazán nagy, a címben említett sportág, az egyelőre nem olimpiai szám.

Lyukas hordó

2007-01-21T09:59:00.000-08:00

Olvasom, hogy az Iszapsztáni parlament a múlt ciklusban ötmilliárd forintot fizetett ki a képviselőknek SZÁMLA nélkül.

Derék. Felteszem, amikor ezt a szokást csont nélkül megszavazták maguknak abban az (öncenzúra, öncenzúra, öncenzúra) házban azok a (öncenzúra, öncenzúra, öncenzúra) tolvaj gazemberek, egyik frakció se vonult ki sértődötten...

Tájékozódásul, az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok), a legfőbb magyar tudományos pályázati forrás éves költségvetése hatmilliárd forint körül van. De ezt sem szokták kifizetni. Sőt!

PoliteBüro

2007-01-21T09:36:00.000-08:00

Udvariasság azonban kizárva:

"- Csókolom, a bácsi a tánctanár?
- Lófaszt! Én az illemtanár vagyok!"