A hónap mottója

"A gép nem a munkást szabadítja meg a munkától, hanem a munkáját a tartalomtól"

Karl Marx

2010. szeptember 20., hétfő

Közép-Európai Rezervátum

Csak azt a mosolyt, csak azt tudnám feledni!
A középkorú turistanő arcán láttam, a hatoson, a Nyugatitól a Blaha felé utazván.

Turisták voltak, bár villamoson utaztak, ami annyit azért elmond, hogy a közmondásosan sóher országok valamelyikéből érkeztek, Svájcból, Németországból, Ausztriából... De mindenképpen Nyugatról jöttek, ezt elárulta az arcuk, a mosolyuk, a ráncaik, a testtartásuk, a habitusuk és valahogy még a kirándulóöltözékük is. Hogy pontosan honnan, azt nem tudom, a nő és a férje egymáshoz hajolva, szinte suttogva váltottak szót és a társaságuk forgóban utazó többi tagjához leginkább gesztusok és arckifejezések kapcsolták őket. Szóval a süket fülemmel képtelen voltam kivenni, milyen nyelven is beszélnek. Az bizonyos, hogy nem az európai latin nyelvek egyikét, és nem is valamelyik skandináv germánt beszélték – ahhoz túlságosan józanok is voltak.

Mielőtt felszálltam, vagy húsz méternyire a megállótól két készenléti egyenruhás – mínusz zombifelszerelés – rendőr mellett jöttem el a Körúton, amint ebédet vettek a töröknél, és közben teljes gázzal fűtöttek egy kiscsajt, aki leginkább dolgozó lánynak látszott… Amikor elhaladtam mellettük, sem a kiscsajnak, sem az ebédnek a nejlonzacsiban, sem maguknak a rendőröknek nem tulajdonítottam semmiféle jelentőséget.
A megállóban egy nagydarab részeg üvöltözött magában torkaszakadtából, valójában nem lehetett érteni, hogy mit üvölt, de valószínűleg nem is volt jelentősége: valamin nagyon felbosszankodott és készen állt arra, hogy bárkit leüssön, aki ellentmondani, vagy akár rápillantani mer. Annyira áradt belőle az agresszió, hogy a villamosra várakozó utasok szép kis üres kört hagytak körülötte. Egyébként kifejezetten jóképű, jó vágású, jó kötésű férfinek látszott a részeg, csak a szesz fűtötte gyűlölet torzított valamit az arcán, de az sem jelentősen. Nem volt szakadt egyáltalán.

Akkor jutott először eszembe a két rendőr. Vajon mi is dolga a rendőrnek, ha nem az, hogy rendet tartson. Ezek szóval tartották inkább a kis lotyót és tüntetően nem vettek tudomást arról, mi folyik a megállóban. Eltöprengtem az úgynevezett törvényeinken, is, hogy vajon a két rendőr nem azért szarik-e akkora ívben a randalírozóra, mert úgyis tehetetlenek. Az úgynevezett szabadság [1] nevében.

Aztán hamar begurult a villamos, és beszálltunk, elsőként persze az üvöltő részeg az üvöltözést egy pillanatra sem abbahagyva. Akkor már csak egy kis energiaitalos doboz [2] volt nála, a söröset valószínűleg ledobta a járdára. Akkor ennek az információnak nem volt jelentősége.

Mindenki elhelyezkedett, a turisták már a helyükön. A nő annál az ajtónál ült, ahol az üvöltő részeg végül kikötött. A mosoly első, halvány változata akkor jelent meg az arcán. Azt mondta a mosoly: „Ezek állatok. Úgy élnek, mint a primitív félemberek. Ez az ország egy disznóól.” Vagy ilyesmit.

A részeg az Oktogonig végig ordított. A nő mosolya mélyült, az irónia egyre nyilvánvalóbbá vált a mosolyban. Végleges minőségét akkor érte el, amikor a részeg kiszállt, és a kiürült dobozt ledobta maga elé a megállóban. A villamos még álldogált vagy két percet, a nő a férjének is megmutatta a kövön heverő dobozt. A mosolyában a megvetésen túl volt valami sajnálat is.

A sajnálat volt a legrosszabb.

Hol, mikor, miért ronttotuk el? Még jóval azelőtt, hogy el is kúrtuk...

Jegyzetek:

[1] Mégis, kinek a szabadsága? Kinek a szabadsága ér többet? Az emberségét veszített [3] részegé, vagy a többieké, akik rettegve húzódnak el a közeléből? A liberális válasz, amint a mellékelt ábra mutatja, hogy a részegé, az egyéné.
[2] Nem tartozik közvetlenül ide, de valójában nagyon is: Vajon a világ normális menetéhez tartozik, amit mostanában mindenfelé rendszeresen látok? Nevezetesen, hogy tízéves kölykök döntik magukba az energiaitalokat…
[3] Valójában annyira berúgni, hogy elveszítsük az emberségünket nagyon is emberi tevékenység. Vagyis minél jobban berúgunk, minél inkább elveszítjük az emberségünket, annál emberibbek vagyunk. Szerdán éjjel, éjfél után a kilencszázakárhányas busz, tele részeg tinikkel, akinek aznap az iskolában kellene lenniük – ez olyan mélyen emberei.

2010. szeptember 4., szombat

Bandiera Rossa (Azurro, Verde, etc.)

A Vörös (Kék, Zöld etc.) Zászlót Emeld Magasra

A Dicsőséges Tavaszi Bukta után majd' 133 nappal volt pártom végre összeszedte magát, hogy sikerüljön alulmúlnia bármilyen teljesítményt, melyet a módszerváltás után politikai formáció mutatott –beleértve a Torgyán-féle Kisgazdapártot is. Guinessre pályáznak, ha már a Parlamentben nem jött össze semmi…

A médiaértelmiség (melynek malac(és minden egyéb)lopó köpönyege alól rendesen kilóg a libsi-bolsi lóláb) természetesen nemigen kommentálja ezt. Elintézik azzal, hogy a figyelmet a Kétfarkú Kutyákra irányítják* vagy nagyvonalúan** legyintenek: lanyha kampány, nincs valódi tétje etc.

Ami, bár egyfelől szimpla ködösítés, igaz.

De, és itt van a mindegy hány farkú ebállat elhantolva, a szocik, miután finomam el- és kiárulták hazájukat (A tiedet is, bazmeg! Nem hiányzik?), most éppen szavazóikat árulgatják elfele. Mely szavazók az ún. baloldali érzelmű emberek, értsd: tőlem jobbra, de a pógári (tulajdonosi) erőktől balra állanának, ha Alsó Merániában nem lennének ezek az oldalak össze-vissza kavarva, plusz a tulajdonosi réteg majdnem tökéletes hiánya…

Ami mínusz.

Szóval, ahogy arra elsején utaltam, az MSZP szabadulni igyekszik múltjától, mint a kiöregedett kurvák, kik nagy gyakorisággal állnak be állatvédőnek, miután az embörökkel már sok jót tenni nem tudnak (vö. Sok az állatvédő banya, kevés a fóka.). Akkor még csak a hetedik kerület pompázott a kék hátterű, kifehérített székfűjű plakátoktól, így naivan azt gondoltam, ez ily egyszerű: a múltat végképp eltörölni, rabszolgahad meg takarodj tőlünk, semmi közünk már hozzátok!
Ami egy őszinte tett lenne.

De nem ily egyszerű ez! Az őszinteséget is privatizálták már és offshore-ba vitték.

A szoci plakátok a demográfiai helyzetnek megfelelően változnak ám!
Tegnap láttam Óbudán, ahun, ugye a jobbódal szokott serénykedni és inkább a ződ szín az ő szemüknek kedves, ébresztvén nosztalgiát olyas valahavót pártokra, mint az MDF (hallottál már ilyenrül!? Holnap az MDF a tegnap: volt a jelszavuk tegnapelőtt.). A szoci plakát hát ződ háttérben tündöklend Óbudán. A szegény szekfűnek még fehérben sincsen nyoma, takaros piros négyzetet nyomtak a helyire, ki tudja mit akarván ezzel kifejezni. Geometrikus absztraktnak még elmegy ez a kis piros négyzet, de pártlogónak…? Ha narancsszín lenne, akkor legalább tudnám, hogy a kémiai veszély piktogramjának a helye… Mérgező, büdös, ilyesmi, tudod…

Most jön a java! Az örökké áldott nyolcadik kerületben, szűkebb – egészen beszűkült – hazámban is megjelentek mára a szoci plakátok. Proletároc vogmuc, mignec szaporitsuk az szót?! A háttér pártbizottság-bíbor, vagyis inkább karmazsinvörös, beleolvadva szépen a kis vörös négyzet. Szekfű nyista.

Követed?
Jobboldali vidék, ződ háttér, no szekfű; libsi kerület (VII), kék háttér, fehér szekfű***, a proli kerületben (VIII) meg karmazsin dukál, kis piros négyzetkével.

Aljas kaméleonpárt lett a Kurvák Magyarországi Pártjának jog(talan) utóda. Olyan színű a bugyogójuk, amilyet a kuncsaft kíván…

Vagy azt hiszik, kíván.

Ezeknek sikerült olyan ostobára kontraszelektálniuk magukat, hogy komolyan azt gondolják, ezzel a trükkel szavazatokat szereznek… Nem is tudom, ki hülyébb, aki ezt így elgondolta, vagy az, aki most bedől ennek a színkavalkádnak (including Freerider, aki meg szoláriumbarna). Bár, azt a szavazatot, amit ezzel szereznek, meg is érdemlik.

Engem, mint választópolgárt mindenesetre vérig sért, hogy ennyire hülyének néznek…

Mivel azonban, ahogy értesültem, olyan országban lakom, ahol az egyik kertévé kanálisban Való Világ négy kezdődik hamarost, a másikon meg randisó Majkával, hát, adok némi esélyt e szocialista manőverre: bőven akad majd áldozat, aki az országról jó példát veszen, és bedől a színfényvesztésnek.

De az is lehet, hogy – visszatérvén a nyitómondathoz – annyira a vérükben van a szalámizás, hogy jobb (kisgazdapárt) híján magukat szalámizzák föl, és ezek a plakátok már a szalámiszeletek szerint színeződtek. Lesz Balszocialista Párt a nyóckernek, Liberálszocialista Párt a hetedik kerületnek és – igen, töröljük vissza kicsorduló nyálunkat, és rendezzük ziháló lélegzetünk! –, Nemzetiszocialista Párt Budának.

Szebb jövőt, elvtársak!

Jó magoson, hogy le ne ugorhasson...

Jegyzetek:

*: Reménykedvén, hogy a kutyákra adott szavazatok majd a Vidám Fiúktól vevődnek el… Ah, balga ábránd… Nem a megrögzött jobbos szavazó, nem is az az egyharmadnyi ingadozó, aki úgy csapódik egyik párttól a másikhoz, ahogy aktuális párt a közösből való alulról táplálását megígéri őnéki, hanem a tréfás kedvű liberális adja majd protect vote-ját a kutyákra, hogy holmi LMP-nek még annyi esélye se legyen, mint eddig volt (vö. nullával való szorzás).
**: Jellemzőjük ez őnékik. Nagyvonalúság, tolerancia és szakértelem: ezek libsi-bolsi erények – konzervatívtól ily becses tulajdonságok elvétve ha telnek. Egyszerre sohasem. Főleg a szagértelem, na az osztán mindenestül hiányzik jobbrul… Tudjuk, merjük, zsebretesszük… Egy igazi alsómerán Nostradamus írta ezt a falra valamikor 1992-ben.
***: Emlékeztetvén a boldog koholíciós lenyúlásokra… Apropó, a kerület honlapján Hunvald fogadóórájához már nem adnak időpontokat… Pedig egyszerű lenne: a beszélő idején Vóna érkezése a kerület problémáit meghallgatni. Milyen szép lesz látni, ha a Blik tudósít majd, milyen vérre menő dominócsatákat vív odabent a volt szoci és SzDSz vezérkar (including a Sáros Hercege és a Nemzet Csalogánya.)