Sünmalac

Ígérem utoljára az Index "magyarjáról".

Szóval, ha bebaszol, könnyen elbaszod, és lebaszod ahelyett, hogy megbasznád, a kibaszott életbe! Engem meg fölbaszol.

Látod, mennyi szép igekötő létezik a magyar nyelvben.

Korrektorsirató

Hiányzik egy szakma. A cica vitte el, illetve - ne bántsam ezeket a csodálatos ragadozókat! -, az ún. technikai fejlődés, a gyorsuló idő ragadta magával a pokolba vezető úton.

Mindenképpen kár érte. Értük.

Itt, Amerikában leginkább az Indexből tájékozódom. Nem azért, mintha túl objektív lenne, csak mert a hangja és világlátása egykor közel állt hozzám és megszoktam - nagy erejű a tehetetlenség törvénye.

Vagy egy fél éve - lehet régebben? -, azonban ugrásszerű romlás következett be a lap nyelvi minőségében. A ba/be, ban/ben szintű hibák mindennapossá váltak, még olyanok kezéből is, akik magukat szépírónak tekintik. Az ikes ige ragozása többé nem követi a nyelv talán utolsó barokkos virágainak (szinesítőinek) kölönálló szabályait. Amikor a "találkozok"-kal találkozom, szenvedek. Mintha a Plain Language Iniciative lépett volna életbe az Indexnél is.

Az elírások pedig egészen zavarbaejtőek. A kedvencem az Atlantis űrálomás volt pár hónapja, a legfrisebb Kolumbusz partraszállásának legújabb dátuma: 1942. D-nap, véreim!

Ez ellen a lecsúszás ellen négy dolgot lehet tenni:

1. Felhagyni a kontraszelekcióval, és megszabadulni a tehetségtelen, igénytelen kollégáktól.
2. Felvenni egy korrektort.
3. A kettő együtt.
4. Tegyetek rá WIndexet!