Tegnap elgaloppíroztam magam. Nem voltam elég pontos, abban, hogy ki is az ellenség.
Well, ez hiba.
Ugyanis ezek az ultra-neoliberális maszlag-üzérek azonosan egyenlő halmazt képeznek az ún. ballib értelmiséggel, amely egyáltalán nem az a kritikai értelmiség, amelynek tételezi – hazudja – magát, egyszerűen mert annyira beásta magát a hatalomba, egyrész, mint ún. politikus és másrészt annak végbélnyílásán keresztül – lásd galandféreg. Különbség van ellenség és ellenség között: aki ott mereszti hájas vagy ványadt seggét a különféle bársonyszékekben és igazgatótanácsi fotelekben valójában veszélytelenebb, mint az ún. holdudvar.
Mert a politikuson ott az ismertség bélyege, nem tűnhet el, talán valahogy még számon kérhetők is lehetnek kiváló döntései (ostobaság, gazemberség vagy a kettő teszőleges arányú keverékének eredményei), de a holdudvar létezése annyira bizonytalan, mint a névadójáé: a politikai időjárásai viszonyok függvényében szívódik föl vagy tűnik fel.
Ennek vagyunk most tanúi: akik tíz éve a politikusok és Gy. F. seggét nyalták fölfelé egészen a garatjukig, most eszeveszett hátraarcba kezdtek. Elég, ha megnézed a HVG vagy a Hírszerző [1] publicisztikáit. Soha ennyi szoci-, Gyurcsányellenes és "megmondtam előre!" bölcsesség nem látott napvilágot még el e médiumok felületein, mint az utóbbi hónapokban. Horibile dictu, konzervatív, jobboldali szerzők publicisztikáit kezdték közölni...
Ez egyelőre gusztus kérdése, de ha ezeket az embereket, akik milliókat zsebeltek be a szoclib kormányok alatt ilyen-olyan jogcímen, pár hónap múlva meglátod a konzervatív oldalba beágyazódni, akkor jobb, ha megfogadod Gy. F. örökbecsű tanácsát, és elhagyod az országot, a kontinenst – Ázsiát ajánlom.
Jegyzet:
[1] Ők most ott tartanak, hogy egy huszonnégyéves, életében nem dolgozó macskajancsi mondja meg az őszintét a magyar társadalomról. Bizonyos gondolatai még értelmesek is, ha nem áradna belőlük ugyanaz az áporodott, érzéketlen, én jobban tudom nagyképűség, amely a rendszerváltási kísérlet óta mérgezi az országot. Különösen ajánlom tanulmányozni azt a toleranciát és szerénységet, amelyekkel a hozzászólásokat kezeli! A régi grafitty jut eszembe róla: "Szavazz a liberálisokra, vagy lelőjük a kutyádat!"
Ajánlanám továbbá a cikk szerzőjének és a hasonszőrűeknek, egy Mózes nevű ember által kőtáblára vésett ún. parancsolatot: "Tisztelt atyádat és anyádat, hogy hosszú életű legyél a Földön!" Ha nem lenne világos e parancs értelme, amennyire gyarló, etatista, élősködő, rugalmatlan és középszerű (összefoglava: posztkádári) elmémből telik, megmagyarázom: ahogy te bánsz szüleiddel, úgy bánnak majd veled a gyerekeid – ameddig te hagyod őket élni, addig élhetsz te is. Mert MINDENKI MEGÖREGSZIK, ez meg egyelőre megmásíthatalan természeti parancs, még Mózesénél is erősebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése