A hónap mottója

"A gép nem a munkást szabadítja meg a munkától, hanem a munkáját a tartalomtól"

Karl Marx

2012. február 14., kedd

Ha azt hallom, kultúra, előveszem...

Nincs vége ennek az okádéknak, de lassan kezd betelni a pohár. Mármint a IVF menzúra... Neduddmivel...!

Elmondok egy történetet. Igaz.
Amióta létezett, olvasója voltam a Magyar Narancsnak, egészen Vágvölgyi B. András távozásáig a főszerkesztői székből. Vágvölgyi kérlelhetetlen és biztos ízléssel kormányozta lapot: vártam a megjelenésére. Aztán nem kezdett másról szólni, mint az ún. újságírók kicsi faszának szopogatásáról egymás által. Amikor sorban a negyedik tárca semmondott mást, mint, hogy baszott be valemelyik nap Para Kovács, egyszer csak azon vettem észre magam, hogy nem várom megjelenést. Faszomnak se kell! Basszanak egyedül, illetve orálisan körben! (Itt most csodálatos gépelési tudományomnak köszönhetően, észrevétlen mintegy, született egy mongol-afrikai diktátor név: Basszanke Ygedül. Figyelmeztek mindekit, föl fogom használni, innentől kezdve kopirájt.)

Na szóval, a fenti kis érdektelen történet megvilágítja 1997 utáni viszonyomat a Magyar Naranccsal - szarok rá, mit írnak.

Azonban most megszólaltak az Írószövetség (öncenzúra) elnöksége által tett nyilatkozat ÜRÜGYÉN, és kapásból meg is sértettek. Azért nem a Levelezőlapokon írok erről, mert bár irodalmi ügy, ott már lezártam ezt a penészes ejakulátumot.

Nem akarom minősíteni a cikket: ha újságírók lennének, utánajártak volna, hogy a kékpiros libériás értelmiség hányszor tett hatalomhű nyilatkozatot, és megkérdezték volna az akkori nyilatkozókat, miért is tették.
Mindegy.

A cikk egyébként két szempontból mégis érdekes: akit hajlandóak voltak megkérdezni (a tagság névsora nyilvános), és aki hajlandó volt válaszolni a nyilatkozatot tevő három szervezet tagjai közül (és nem tért ki, jellemzően), nagyjából egyetértett a nyilatkozat tartalmával, ha a mikéntjével nem is.

A másik:

"Rámutat: amikor a közlemény rágalmazónak és uszítónak nevezi az általa baloldalinak címkézett gondolkodókat, „épp azt a jogot vonja meg tőlük, amelyek nevében a nyilvánossághoz fordul: a szabad véleményformálást jelentő demokratikus megnyilatkozás jogát”."

Magyarázza már meg valaki, hogy miféle jog megvonásáról volt szó abban a (öncenzúra) nyilatkozatban?
Ha valaki "szabad véleményformálást jelentő demokratikus megnyilatkozás" örvén rágalmaz és uszít, ráadásul külföldön, miért baj és az uszítás (lánykori nevén "szabad véleményformálást jelentő demokratikus megnyilatkozás") jogának elvonása egyben, ha ezt valaki rágalmazásnak és uszításnak nevezi.
Mert az "uszítás", mint szó, a jobboldal számára lett fenntartva a bolsi sajtó által még anno dazumal?
Uszítani, elvtársak, mindenki uszíthat, ha van kit uszítson. Akkor is ha nincs. Ilyen az uszítás természete. Most meg még van is. Galore.

Ez talán elég is.

A sértés meg:

"nem a szövetség több száz fős, senki által nem ismert dilettáns fantomtagságát, hanem jelentős, vagy legalábbis ismert munkát végző írókat, irodalomtörténészeket és kultúraszervezőket kérdeztünk"

Egyébként ögyesek, egy kis oldalvágással sikerült ledegradálni a nagyobb neveket is: nem is jelentős, csak ismert. Fasza. Jó mestereik vannak ezeknek a névteleneknek. Révai evts., Aczél evts. Gratulálok!

Nem az igazság fáj - senki által nem ismert dilettáns fantomtag vagyok abban az országban, melyben Fejős Évike az író.

De ezt ne írja le egy belterjben (vö. seminal plasma) erjedt, névtelen szubkultúrhérosz, akinek az anyukája valóban egy fantom volt. Mert nem áll jól neki.
Éppen ezért kell az a kis orális felvezetés haveri körben. Hogy jól álljon.

Írja le - mondjuk - egy olyan író, akinek legalább tízezer példányban valaha is megjelent, és elfogyott valamilyen kötete. Neki jól áll.
Persze, ha a megfelelő oldalon áll jól, nem árt gyorsan bekapni az övét is, hátha a nagy ember észreveszi, felfedezi mintegy, a derék újdonász buzgó szájmunkáját, és bevezeti a szépirodalomba.

3 megjegyzés:

Ahasvérus írta...

"Nem az igazság fáj - senki által nem ismert dilettáns fantomtag vagyok abban az országban, melyben Fejős Évike az író."

Ebben a helyzetben szerintem illene inkább Babarczy Esztert írnod. A Magyar Narancs által is képviselt balliberális nézőpont Fejős Évát és téged is egy szintre sorol. Ebben az irodalmi térben Babarczy Eszter az ász - és meg is szólaltatják a szemfüles újságírók. Akkora ostobaság hagyta el a szép kis száját, hogy csodálom, hogy odaföntről nem pottyantott rá egy galamb.

balfrasz írta...

Évikét mindig azért hozom föl, mert 2009-ben vagy 10-ben a hivatalos könyvheti megjelenéskista, mely lektűrt NEM TARTALMAZ (miért is, mert az olan könyv, amit olvasnak) Évike Csajok című valamije esetében kivételt tett - listázták.

Eszterkétől meg már annyi orbitális butaságot olvastunk, hogy valakinek már ezért el kellen szégyellnie magát. Én kérek elnézést.

OFF: Ahasvérus, olvasom a blogjaidat, de lassan...

Ahasvérus írta...

"OFF: Ahasvérus, olvasom a blogjaidat, de lassan..."

Most írtam egy hosszú esszét az 1945-ös kitörésről:
http://pashcutter.blogspot.com/2012/02/egy-loves-egy-halal.html

Mellesleg sokat gondolkodom azon, hogy nem kéne olyan hosszú blogesszéket írnom. Megerőltetem szegény olvasókat. :)