Megint aszitték, megint nem jött be. Mármint Viktoromék. Hogy majd! Hogy majd, mindennek ellenére, amit annak idején az Eötvös kollégiumaban nekik oktatattak, majd a nagy magyar akarat elsöpri azt, amit önmaga választott magának, a legteljesebb demokrácia mellett.
Olvasom a híreket és egy pillanatra felrémlik, amint a terjedő rémhírek hatására a tömeg exkavátorokat kerít, és felbontja az utat a Nemzeti Nyomozó Iroda (Ez FBI akarna lenni, what the fuck?!) előtt, földalatti börtönök után kutatva, ahol Budaházy György urat őrzik... Egyszer már megtettük, ötven éve, a Köztársaság téren, voltunk olyan rémült-eszelősök.
Hát most nem. Most nem voltunk olyan ostobák. Hú da fakk is Budaházy?
A magyar nagy tömegben birka, és idiótán viselkedik, de nem hülye egészen. Lehet, tizenhét év alatt tán még a képviseleti demokrácia lényegi szabályai is összeállottak valamivé abban az ő makacs, mokány fejiben, és lehet, legközelebb teljes létszámban elmegy szavazni, és elküldi az egész ún. politikai elitet a véres nyálba. (Értsd: az egészet. Nemcsak a Nemzet Csalogányát és hazug, tolvaj korporatív fasiszta bandáját, hanem a nemzet nevében ágáló hazug, tolvaj fasisztákat is.)
A módszer, elvtársak, barátaim, a kétpártrendszer el nem fogadása, és minél több független képviselő a parlamentbe küldése. Lehetőleg annyié, hogy végre összekalapáljanak egy tisztességes alkotmányt.
Március idusa sohasem volt az én ünnepem. Egyrészt folyton elájultam az iskolai ünnepélyeken, másrészt ilyenkor szurkálták agyon Caius Juliust, a Kopaszt, harmadrészt ekkor kezdődött az összeomlása a legnagyobb magyarnak.
Sohasem volt az ünnepem. Kérdem én, miért nem ünnep akkor már június 15-e, a Rákóczi Szabadságharc kezdete? Csak mert az a bolsiknak túl feudális vót? Petőfi meg olyan jó plebejus (be szép szó, ugye, Viktorom?), nemde? Ennyire élnek a bolsi reflexek?
Igaza van TótaWének, másféle ünnep kéne. De a magyar sohasem fogja megünnepelni a kiegyezést. Az olyan nem úri dolog. Zsidók szoktak egyezkedni...
Esetleg meg lehetne ünnepelni a Lánchíd felavatását, az első vasútvonal átadását, etc. Horribile dictu, a legnagyobb magyar születésnapját. Amerikában George Washington szülinapja munkaszüneti nap, nemzeti ünnep. Pedig neki fábul volt a foga, bebebe.
Legalább ki kellene adni a jó gróf naplójának teljes fordítását. Nem ötezer forintos áron. Mondjuk annyiért, amennyibe egy átlagos sci-fi kerül. (Ki a penésznek fizethetik azt a rettenetes jogdíjat, hogy ennyit kérnek értel? A 2002-es kiadás ugyanis ugyanaz, mint az én elveszett '82-es második kiadásom, vagy a '78-as első.)
Azt megértem, hogy a Blikkre senki sem adna pénzt, az fájna, pedig érdemes lenne magyarítani.
Négy év múlva 220. évfordulója lesz a születésének. A Naplót addig össze lehetne hozni. De hát ezt a 200. évfordulón se sikerült, ugye, magyarok?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése